Közélet

2015.02.03. 16:49

Nem a diploma teszi az embert

Soha nem látott hiány van szakmunkásokból, túlkínálat pedig diplomásokból – ezt állapította meg egy internetes állásportál. Ennek ellenére ma a középiskolás diákok 80 százaléka mégis azt tervezi, hogy főiskolára, egyetemre jelentkezik, 69 százalékuk pedig ténylegesen is belép a felsőoktatásba.

TEOL/Mauthner Ilona

A tanárok tapasztalata, hogy a Tolna megyei diákok többsége – különösen a városokban – első helyen gimnáziumot, másodikon szakközépiskolát jelölnek. Néhányuknál harmadikként szóba jöhet a szakmunkásképző.
A szekszárdi Garay Általános Iskolában 38 végzős van, közülük tizenketten írták meg a központi felmérőt. Ők olyan gimnáziumba, középiskolába jelentkeztek, ahol többszörös a túljelentkezés – mondta Baloghné Mayer Zsuzsa igazgatóhelyettes. A feladatsorok megoldására pontokat kaptak, a jegyeik mellett ezeket is figyelembe veszik a felvételinél. A többi intézménybe kizárólag az érdemjegyek alapján döntik el, hogy megfelel-e a diák. Az igazgatóhelyettes elmondta, a fiatalok többsége, akárcsak tavaly, a felsőoktatást tűzte ki célul, ezért általában a gimnázium kerül az első helyre. A szülők elvárása is ez. Az más kérdés, hogy arra is volt példa, hogy valaki érettségi után tanult szakmát, mert rájött, a diploma nem neki való. A nagydorogi általános iskolában idén 23-an végeznek, közülük négyen írták meg a központi felmérőt, mondta Szilágyi Péter igazgató, de a többség náluk is érettségit adó intézményben gondolkodik. A zombai általános iskolában harmincan fejezik be idén a 8 általánost, közülük 19-en írták meg a központi felmérőt.

[caption id="" align="alignleft" width="430"] A szakmát adó intézményeknél is vannak slágerképzések. Nem ritka, hogy menet közben derül ki, hogy a diáknak nincs meg a szükséges kézügyessége (Fotó: Mártonfai Dénes)
[/caption]Szakmáknál is előfordul a túljelentkezés
Juhász Gábor a szekszárdi Szent László Szakképző Iskola intézményvezető-helyettese elmondta, az ő iskolájuk nem tartozik azok közé, ahová központi felmérővel lehet bejutni. A diákok, akik ide jelentkeznek, vegyes tanulmányi átlaggal érkeznek. Vannak szakok, amelyekre túljelentkezés van, így a harminckét helyre kilencvenen szeretnének bejutni. Ilyen a gépészet, vagy a rendészet, míg például az elektronikai, építészeti képzéseknél hiány van. A fogadó iskola is nehezen kalkulál a következő elsősök létszámával, ami éppen abból adódik, hogy a diákok három-négy helyre is beadhatják a jelentkezésüket. Juhász Gábor azt is elmondta, nem látja előkészítettnek a pályaválasztást, sok diákról menet közben derül ki, hogy nincs kézügyessége, hiányzik a régi technikai oktatás, amikor a diákok fúrni, faragni is tanultak még az általánosban. Szintén hiányzik a motiváció. A fiatalok többsége azért jár szakközépiskolába, mert oda íratták be a szülei, a jegyei nem voltak elég jók a gimnáziumhoz. A szakmunkás képzésnél a motiváció valamivel jobb, ott viszont a gyenge érdemjegyekkel van gond, mondta az intézményvezető-helyettes.
A szakemberek véleménye szerint a szakmunkás életpályát  vonzóbbá kell tenni az anyagi és erkölcsi megbecsültséggel. Egyúttal meg kell tanítani a gyerekeknek, igenis nemes és értékes a kétkezi munka. A szakmák presztízsét növeli az is, ha megfelelő tudású szakembereket bocsátanak ki a középiskolák.

Vonzóvá kell tenni
Egy internetes állásportál felmérése szerint a fiatalok többsége szerint ciki nem diplomásnak lenni. Valójában a többség, inkább elképzeli magát egy irodában és reggelente inkább öltönyt húzna, mint keményebb, megterhelőbb fizikai munkát végezne, munkaruhában. Ma a középiskolás diákok 80 százaléka mégis azt tervezi, hogy főiskolára, egyetemre jelentkezik, a mai 20–24 éves korosztály 69 százaléka pedig ténylegesen is belép a felsőoktatásba.
Jelenleg ösztöndíjjal igyekeznek rávenni a diákokat arra, hogy hiányszakmát tanuljanak. Így már a tanulmányaik idején is jövedelemhez juthatnak. Ám ennek szigorú feltételei vannak, bizonyos tanulmányi átlagot el kell érni ahhoz hogy jogosultak legyenek.

Tudnivalók
A központi írásbeli eredményét február 5-én kapják meg a diákok. A jelentkezési lapokat február 13-ig kell elküldeni a középiskolákba, a tanulói adatlapot pedig a Felvételi Központba. A jelentkezések beérkezése után, február 17. és március 6. között tartják a szóbeliket és az alkalmassági vizsgákat. Ezt követően minden középiskola a saját pontszámítási szabályai szerint rangsorolja a jelentkezőit, a végső eredményt április 24-én küldik ki a jelentkezőknek. Azok az intézmények, amelyek nem várják el a központi felvételi vizsgát, csak a végzősök érdemjegyeit nézik. Akiket nem vettek fel sehova, rendkívüli felvételi eljáráson vesznek részt, amelyet május 4. és 14. között tartanak. Ekkor azokba az iskolákba lehet jelentkezni, amelyeknél a férőhelyek 90 százalékánál kevesebbet sikerült feltölteni.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!