Közélet

2015.11.29. 16:01

A szegények régiója le akarja dolgozni több évtizedes hátrányát

Hét Paks járásbeli község közös fejlesztési stratégia készítésébe fogott azzal a céllal, hogy megtalálja a módját annak, hogy leküzdje a közeli Pakshoz viszonyított lemaradását, ami megítélésük szerint az elmúlt húsz évben nőtt.

Vida Tünde ([email protected])

Nagy előrelépések, kormányzati beruházások a nagydorogi szennyvíz-rendszer kiépítésétől eltekintve nem történt a Pálfa-Kajdacs-Pusztahencse határolta hét, Paks közeli településen. Braun Zoltán, Györköny polgármestere szerint a járási székhelyhez, Pakshoz képest az elmúlt húsz évben nőtt a lemaradásuk. – Fizikailag is egyre távolabb került tőlünk Paks, hiszen az utak, közlekedési feltételek romlottak, egyre több idő kell, hogy Paksra jussunk – húzta alá. A közös gondolkodás elindítója azt hangsúlyozta, hogy megítélésük szerint tarthatatlan, hogy Paksot elhagyva 10-20 kilométernyire ötven évvel korábbi szinten konzerválódott állapotok fogadják a látogatót. – Az itt élő tízezer ember jogos igénye, hogy ne kelljen ilyen körülmények között élnie egy működő, bővítés előtt álló atomerőmű közelében – hangsúlyozta Braun Zoltán.

[caption id="" align="alignleft" width="430"] Egy az elszomorító állapotban lévő intézmények közül: a györkönyi „sportcsarnok” tornaterem (A szerző felvétele)
[/caption]Arra is kitért, hogy meghatározó erőt képviselő település nincs, ugyanakkor szinte minden faluban magas a munkanélküliség, sok a lerobbant közintézmény, kiüresednek a falvak, sőt az alap infrastruktúra is hiányos. Volt szándék itt-ott ipartelepítésre, de szennyvízcsatorna hiányában elállt a szándékától az érdeklődő. – A legdrágább megoldás az, hogy a szennyvizet Paksra szállítjuk éppen ezekből a falvakból, ahol nagy a szegénység – hangsúlyozta a polgármester. Azt mondta, hogy Paks, pontosabban az atomerőmű gazdasági teljesítménye miatt nem számítanak hátrányos helyzetű településeknek, ezért bizonyos pályázatokból kizárják őket. 

A településvezetők a lakosság jogos elvárásaira nem egyenként, hanem közösen keres megoldást. Együtt szeretnék felhívni a figyelmet és elérni, hogy felzárkózzanak a közeli városhoz. Braun Zoltán azt mondta, nem Pakstól akarnak pénzt, hanem a készülő stratégiájukhoz meg akarnak találni minden segítséget, beleértve a kormányzatét is. A stratégiát a Paksi Társadalmi Tanács elé kívánják tárni, amelynek egyik ülésén Lázár János miniszter, a tanács elnökeként is, arról beszélt, hogy a Paks II. projekt elengedhetetlen feltétele az, hogy a térség egésze megfelelő színvonalat érjen el. Braun Zoltán céljaik között említette, a munkanélküliek valós munka világába történő integrálását, a már letelepült cégek támogatásával, újak idehozásával a gazdasági teljesítmény növelését, üresedő településeken meglévő ingatlanállomány fejlesztésével a lakosság bővítését, valós értékekre épülő turisztikai csomag összeállítását.

A „szegény negyed”

A Paks közeli „szegény negyed”, ahogy magukat meghatározták, tagja Pálfa, Bikács, Györköny, Nagydorog, Sárszentlőrinc, Kajdacs és Pusztahencse. E települések polgármesterei elkezdték a helyzet pontos feltérképezését, ami az értékek és hiányosságok számba vételét jelenti. Ezeket – mint Braun Zoltán mondta – rangsorolják, költségvetést, ha van, terveket társítanak hozzá és megjelölik, hogy mostani ismereteik szerint honnan lehet forrást rendelni hozzájuk. A hét település stratégiai célja Paks I-II. gyorsabb, biztonságosabb elérhetősége, az alapinfrastruktúra fejlesztése beleértve a szennyvízelvezető-rendszerek kiépítését, a meglévő utak felújítását és újak építését. Utóbbiból a még készülő anyagban kettő szerepel, a Bikács-Györköny, valamint a Pusztahencse-Tengelic út. Iskolák, óvodák bővítése, sportcsarnok építése is szerepel a programban, de akad olyan település, amelyik helyi termékek boltjának létrehozásában látja az előrelépés lehetőségét, vagy a gyógynövény-termelésben, -feldolgozásban.

A vízió az, hogy a sokszínű, minőségi, vidéki élettér kialakítása fokozza a meglévő lakóterület kihasználtságát, ezáltal kielégíti az atomerőmű bővítés és működtetés során a vidéki élettér és rekreáció iránti igényeket– húzta alá Györköny polgármestere.

A vízió az, hogy a sokszínű, minőségi, vidéki élettér kialakítása fokozza a meglévő lakóterület kihasználtságát, ezáltal kielégíti az atomerőmű bővítés és működtetés során a vidéki élettér és rekreáció iránti igényeket– húzta alá Györköny polgármestere. Egy az elszomorító állapotban lévő intézmények közül: a györkönyi „sportcsarnok” tornaterem (A szerző felvétele) -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!