Az összefogást, közös munkát is ünnepelték Mőcsényben

Az ezúttal is minden részletre ügyelő házigazdával, Krachun Elemérrel együtt nem kevesebb, mint tíz – köztük két Baranya megyei – polgármester találkozott egymással Mőcsényben. Ez is jól jelzi azt a vonzerőt és tekintélyt, amit a szépen fejlődő, összkomfortos község kivívott magának.

Az ünnepség Krachun Elemér köszöntőjével kezdődött. A polgármester visszatekintett a húsz évvel ezelőtti Mőcsényre, arra a településre, melyet akkor még elkerültek a fejlesztések. A helyzet azóta örvendetesen változott. A mőcsényiek mindannyian nyugtázhatják azt a gyarapodást, ami megmutatkozik például az utak állapotában, a köz­épületek állagában.

– Az alkalmat megragadva, annyit hadd mondjak el, amit egyébként mindig hangsúlyozni szoktam: ez a gyarapodás nem jöhetett volna létre a mőcsényiek együtt gondolkodása, közös akarata és alkotó cselekvése nélkül – hangsúlyozta Krachun Elemér. – Szent István ünnepi napján erre lehetünk igazán büszkék. Ha most valahonnan ránk tekint államalapító királyunk, jelenthetjük neki, hogy akárcsak elődeink, mi is megtettük, mindannyian, amit lehetett.

Összefogással, közös munkával itt ünnepelhetünk egy élhető településen. És ez az összefogás teremtette meg az alapját annak, hogy Mőcsény fejlődését országos szintű támogatások is nagyban segítették, amit ez úton is köszönettel nyugtázunk.

Ezt követően Potápi Árpád János lépett a színpadra, a mikrofon mögé. – Augusztus 20-a alkalmából arra emlékezünk, hogy ezer évvel ezelőtt Szent István király megalapította az országot, vármegyéket és tíz püspökséget hozott létre – mondta a nemzetpolitikáért felelős államtitkár, országgyűlési képviselő. – Ezzel megadta azt a keretrendszert, mely többé-kevésbé azóta is működik. S ez járult hozzá ahhoz, hogy magyar nemzetről tudtunk beszélni ötszáz éve és tudunk beszélni ma is. Ha ez az állam nem jött volna létre Szent István idejében, akkor a magyar nemzet, hasonlóan más, hozzánk képest akár nagyobb nemzetekhez is, nem maradt volna meg. A néprajzban is jeles nap augusztus 20-a, hiszen ez a dátum a mezőgazdasághoz is kötődik. A katolikus egyház Szent István ünnepével együtt az új kenyér tiszteletére is tanít.

Zsalakóné dr. Studer Krisztina járási hivatalvezető mondandójában arra hívta fel a figyelmet, hogy Mőcsény, ez a pedáns, rendezett falu mindig vendégszerető fogadtatást tanúsít, ezért személy szerint is örömmel tett eleget a meghívásnak.

A beszédek után Sümegi József diakónus megáldotta a nemzetiszín szalaggal átkötött kenyeret, amit Krachun Elemér szegett meg Váncsa Tibor képviselő közreműködésével. A szeleteket gyermekek kínálták körbe a vendégeknek. A söröshordót – még a kulturális műsor előtt – László Péter képviselő verte csapra. A habzó nedű a korlátlanul fogyasztható üdítővel együtt a valamennyi mőcsényi számára ingyenes vacsora, a vegyes pörkölt mellé került.

Ének, zene, tánc és koncert

A kulturális műsorban Szili Lajos, a világot megjárt trombitaművész örökzöldeket énekelt és hangszerét is megszólaltatta. Ezután a Bátaapáti Aranyfácán tánccsoport adott elő látványos koreográfiákat. A csapat elnöke Darabos Józsefné, aki egyúttal Bátaapáti polgármestere. Ferencz Orsolya, a megyei gyökerekkel rendelkező, nemzetközi szintet nyújtó énekművész operettekkel szórakoztatta a közönséget. Az 1973-ban alakult, számos kitüntetéssel, nívódíjjal rendelkező Véméndi Tánccsoport sváb néptáncokat és dalokat mutatott be. Az est fénypontjaként, zenekarával együtt a szenvedélyes hangú Tabáni István adott koncertet.

Első alkalommal adtak át díszpolgári címeket

Elsőként a község köztiszteletben álló, immár néhai pedagógusának önzetlen munkáját ismerte el a helyi önkormányzat díszpolgári címmel. László Istvánné, leánykori nevén Kántor Mária 1935. január 12-én Váralján született bányász családban. A dombóvári Tanítóképző Intézetben végezte tanulmányait. Ezt követően került gyakorlóéves tanítónőként Mőcsénybe.

A faluban nemcsak tanított, hanem színjátszó kört vezetett, szervezte a község kulturális rendezvényeit, az ünnepségekre felkészítette a fellépő diákokat. 1977-ben a mőcsényi iskola bezárása után a Bonyhádi II. Számú Általános Iskolában tanított, ahol játékkészítő és kézimunka szakkört is vezetett. Több évtizedes pedagógusi munkáját a II. sz. Általános Iskola és a Művelődési Minisztérium is különböző elismerésekben részesítette. Nyugdíjba vonulását követően is tevékenyen részt vett a település életében. Nyugdíj mellett több évig dolgozott a helyi óvodában.

Tagja volt a helyi választási bizottságnak. Részt vett a Tolna megyei településeket bemutató könyv Mőcsényre vonatkozó adatainak gyűjtésében. 2004. szeptember 18-án hunyt el Mőcsényben. A posztumusz díszpolgári címet unokája, László Dóra vette át Krachun Elemér polgármestertől.

Ugyancsak Mőcsény díszpolgára lett Lacza András, aki 1964. december 30-án született Pakson. Általános iskolai tanulmányait a városhoz közeli Cseresznyéspusztán végezte el. Utána kitanulta Lengyelen, az akkori Mezőgazdasági Szakképző Intézetben a hentesszakmát.

Gyakorlati éveit ugyanitt, illetve a szomszédos megye székhelyén, Kaposváron töltötte. 1989-ben nősült, egy mőcsényi lányt vett feleségül, akivel együtt a helyi ÁFÉSZ boltot vezette. A község közéletében Mőcsényre költözése óta aktívan részt vesz. 1998-ban választotta meg a lakosság képviselőnek.

Az újonnan létrejött képviselő-testület pedig alpolgármesterré választotta, ezen tisztében három cikluson át segítette a polgármester munkáját. Utána is tevékenyen részt vett a település életében, minden közösségi rendezvényen segítette a szervezők, valamint az önkormányzat munkáját. Amennyiben a településen segítségért fordulnak hozzá, soha nem tud nemet mondani.

Az elismerést Krachun Elemér polgármester adta át. Lacza András rövid beszédében kijelentette, hogy a jövőben is bátran fordulhat hozzá bárki, ha tud, akkor örömmel segít.