Szovjet szerkezetek és 3D NATO-lokátor, egymás mellett van a jövő és a múlt

Kereken harminc évvel ezelőtt, 1987-ben kezdte meg működését, állt hadrendbe a medinai légtérellenőrző század. Elsődleges feladatául a Pakson létesített atomerőmű védelmét szabták. Aztán, a felszámolástól a fejlesztésig számos elképzelés szóba jött az alakulattal kapcsolatosan. Tény, hogy ha Pécsen alakították volna ki a NATO-bázist, nem lett volna szükség a Tolna megyeire. De a baranyai környezetvédők és más civil szervezetek tiltakozása miatt végül Medinán épült meg a 28 méter magas betontorony, rajta a 15 méter átmérőjű gömbbel, ami a radarszerkezetet védi, s amit a helybeliek csak focilabdának neveznek. Öt éve, 2012-ben tették le az alapkövet, és a kivitelezést követően, 2015. július 14-én megkezdte szolgálatát a 3D-s NATO-lokátor.

A falubeliek nem tiltakoztak, sőt Vén Attila polgármester szerint örültek, hogy megmarad a laktanya, munkahelyek teremtődnek, s nem utolsósorban, támogatást is kaptak: százmillió forintot. Abból utakat, középületeket korszerűsítettek és játszóteret építettek.

A medinai radarszázad parancsnok-helyettese szerint is jó a viszony köztük és a helyiek között. Ifkovics István 1998-ban szerzett diplomát a Bólyai János Katonai Műszaki főiskolán. Pályafutását Kaposvár mellett kezdte, a jutai radarszázadnál; Medinára 2012-ben került. Az országban még két helyen van ilyen modern, úgynevezett gerincradar-mérőpont: Békéscsabán és Bánkúton. Hagyományos technikával felszerelt egységek pedig Jután és Kupon szolgálnak. Ezeken kívül mobil, kitelepíthető eszközök is rendelkezésre állnak.

A régi, szovjet szerkentyűket sem dobták ki. Jó szolgálatot tesznek, mint tartalék radarok. A medinai bázis udvarán is ott állnak az egykori Varsói Szerződés légtérfigyelő monstrumai, immár a NATO szolgálatában. Jól megfér egymás mellett a jövő és a múlt.

Az új radar, Ifkovics István szerint csúcstechnika, a Magyar Honvédség legmodernebb eszköze – a Gripen mellett –, ami még legalább húsz évig biztosan nem lesz elavult. Emiatt nem aggódik, azt viszont nyugtalanítónak tartja, hogy a radaros képzés megszűnt a felsőoktatásban Magyarországon, s így szakember-utánpótlás nemigen van. Villamosmérnökök és gépészmérnökök átképzése jöhet szóba. Ám sajnos nagy a mérnökhiány a polgári életben is, úgyhogy a pályakezdő fiatalok közül meglehetősen kevés vállalja a honvédségi szolgálatot.

Mi történik, ha a medinai légtérfigyelők behatolót észlelnek? Helyben nincs intézkedés, hisz ez a század nem a reagáló erők közé tartozik. Az adatokat folyamatosan, automatikusan továbbítják a veszprémi Légi Vezetési és Irányítási Központnak, ahogy a többi, szenzorpontként működő lokátorállomás. A légtér helyzetét ott elemzik, és szükség esetén vadászrepülőket, rakétákat indíthatnak. Fokozott légtérellenőrzést rendelnek el például akkor, ha a világ vezető politikusainak útját kell biztosítani. Ilyen készültség volt a pápa magyarországi látogatásakor is.