Közel-keleti konfliktus

2024.04.15. 06:03

Fehér Ház: Irán nem küldött figyelmeztetést a támadásról vagy célpontokról

Az izraeli–palesztin háború 192. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Irániak ünnepelnek Teheránban 2024. április 14-én hajnalban, miután a Forradalmi Gárda bejelentette, hogy drónok és rakéták százait indította izraeli célpontok ellen

Forrás: MTI/EPA

Fotó: Abedin Taherkenareh

Fehér Ház: Irán nem küldött figyelmeztetést a támadásról vagy célpontokról

Irán nem küldött figyelmeztetést az Egyesült Államoknak az Izrael elleni katonai akció időkeretéről vagy lehetséges célpontjairól – közölte a Fehér Ház hétfőn.

 Az Egyesült Államok és Irán között valóban történt üzenetváltás, azonban soha nem érkezett üzenet Irán hétvégi támadásának időkeretére vagy célpontjaira vonatkozóan

 – jelentette ki John Kirby, a Fehér Ház szóvivője újságírók előtt.

Azokat a jelentéseket, amelyek szerint Irán figyelmeztette az Egyesült Államokat a terveivel kapcsolatban, „kategorikusan hamisnak” és „kitalációnak” nevezte.

„Ez az egész narratíva, amely szerint Irán egy nekünk küldött üzenetben beszámolt terveiről, nevetséges” – mondta a szóvivő, aki nem tért ki az üzenetváltás tartalmára.

Török, jordániai és iraki tisztségviselők vasárnap közölték, hogy Irán a támadás előtt több nappal széles körű bejelentést tett, de az amerikai tisztségviselők állítása szerint Teherán nem figyelmeztette Washingtont, a támadással pedig jelentős károkat akart okozni.

Izraeli katonákat támadott libanoni területen a Hezbollah, többen megsebesültek

Négy izraeli katona sebesült meg robbanások következtében, miután behatoltak Libanon déli részébe – közölte hétfőn a Hezbollah libanoni síita szervezet.

Közleményük szerint az akciót Tál Iszmádl településnél, a határ közelében, robbanószerkezetekkel hajtották végre. Hozzátették továbbá, hogy két hullámban rakétatámadást intéztek katonai célpontok ellen az izraeli megszállás alatt álló Golán-fennsíkon.

Az izraeli hadsereg bejelentése szerint a négy katonát bevetés közben, hétfő éjjel érte a támadás, és „egyikük ismeretlen eredetű robbanás következtében szenvedett súlyos sérülést”; és azt is megerősítették, hogy az incidens több száz méter mélyen libanoni területen történt.

A Hamász palesztin terrorszervezettel szövetséges Hezbollah és Izrael között a gázai háború kezdete óra rendszeresek a villongások a zsidó állam északi részén és Dél-Libanonban, de azóta ez lehet az első alkalom, hogy izraeli katonák behatoltak Libanon déli részére, és ott megtámadták őket.

Orosz és izraeli biztonsági vezetők egyeztettek

Telefonos megbeszélést folytatott az Izrael ellen intézett iráni támadás nyomán hétfőn Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára és Cahi Hanegbi, az izraeli nemzetbiztonsági tanács elnöke.

NETANJAHU, Benjámin; Patrusev, Nyikolaj
Nyikolaj Patrusev, az orosz Nemzetbiztonsági Tanács titkára (b) és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök sajtótájékoztatót tart Jeruzsálemben 2019. június 24-én
Fotó: Ronen Zvulun / Forrás: MTI/EPA

A Moszkvában kiadott tájékoztatás szerint Patrusev azt hangoztatta, hogy a konfliktus további elmélyülésének megakadályozása érdekében minden félnek önmérsékletet kell tanúsítania. Hangsúlyozta, hogy Oroszország támogatja a nézeteltérések kizárólag politikai és diplomáciai eszközökkel történő megoldását.Dmitrij Peszkov, a Kreml szóivője hétfőn újságíróknak nyilatkozva Moszkva rendkívüli aggodalmának adott hangot a feszültség növekedése miatt a közel-keleti térségben, és felszólította a térség minden országát, hogy tanúsítson önmérsékletet.

A további eszkaláció senkinek sem áll érdekében

– emelte ki.

Peszkov hangsúlyozta, a Kreml ragaszkodik ahhoz, hogy „minden nézeteltérést kizárólag politikai és diplomáciai módszerekkel kell megoldani”.

A Mazsihisz üdvözli a magyar kormány reagálását

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) megelégedéssel fogadta, hogy az Izraelt hétvégén ért iráni támadás után Orbán Viktor miniszterelnök azonnal összehívta a Védelmi Tanácsot, és utasította a Terrorelhárítási Központot, valamint a belügyminisztert, hogy garantálják minden magyar biztonságát.

Az MTI-hez hétfő este eljuttatott, Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke által aláírt közlemény szerint „ez a döntés beleillik azoknak az intézkedéseknek a sorába, melyekkel a magyar kormány konzekvensen kiáll Izrael és a zsidó nép mellett”.

A Mazsihisz elnöke egyúttal elismeréssel nyugtázta, hogy a magyar diplomácia ebben a háborús helyzetben kiemelt figyelmet fordít a térségben tartózkodó magyar állampolgárokra.

Grósz Andor úgy fogalmazott: „minden segítség és támogatás fontos, amit az államtól kap a magyar zsidó közösség e mindannyiunk számára embert próbáló időben.”

Brit miniszterelnök: szavatolni kell Izrael biztonságát, de véget kell vetni a gázai konfliktusnak

Rishi Sunak brit miniszterelnök szerint Izrael biztonságának szavatolása a közel-keleti térség békéjének alapvető feltétele, de véget kell vetni a Gázai övezetben dúló konfliktusnak is. 

Sunak, aki hétfőn a londoni alsóház képviselőinek tartott tájékoztatást az Izrael ellen szombat éjjel végrehajtott iráni támadásról, kijelentette: 

nem lehet vita tárgya, hogy Izrael biztonságát garantálni kell. 

A konzervatív párti kormányfő hangsúlyozta, hogy Izrael maga mögött tudhatja Nagy-Britannia maradéktalan támogatását, amikor a hétvégén is tapasztalt fenyegetésekkel kénytelen szembenézni. 

SUNAK, Rishi
Rishi Sunak brit miniszterelnök nyilatkozatot tesz az iráni rakéta- és dróntámadást követően a londoni kormányfői rezidencián, a Downing Street 10-ben 2024. április 14-én
Fotó: Benjamin Cremel / Forrás: MTI/AP/AFP pool

Sunak kijelentette: 

Izraelnek joga, sőt kötelessége, hogy felszámolja a Gázát uraló Hamász iszlamista terrorszervezet jelentette fenyegetést, de a Gázai övezetben meg kell állítani a vérontást, hiszen most már éhínség fenyeget az övezetben, és a harcok rettenetes áldozatokkal járnak a civil lakosság körében. 

A brit kormányfő megerősítette London többször hangoztatott hivatalos álláspontját arról, hogy az izraeli-palesztin konfliktus kétállami megoldásra alapuló rendezésére van szükség. 

Sunak szerint London szeretné elérni, hogy „amikor elérkezik az ideje”, a Palesztin Hatóság hatékony kormányzati munkát tudjon végezni Ciszjordániában és Gázában is. 

Rishi Sunak kijelentette:

 a térségi országok is hozzájárultak annak megakadályozásához, hogy az Izrael elleni hétvégi iráni támadásnak sokkal súlyosabb következményei legyenek. 

„Ez a jelentős tény is arra emlékeztet bennünket, hogy milyen fontosak azok a kísérletek, amelyek Izrael és szomszédai viszonyának normalizálását célozzák” – fogalmazott a brit miniszterelnök. 

Sunak felidézte, hogy Irán az Izrael ellen indított rakétákat és támadódrónokat Irak és Jordánia légterén keresztül próbálta célba juttatni. 

Rishi Sunak szerint 

katasztrofális hatással járt volna a térség biztonságára és az izraeli lakosságra egyaránt, ha az iráni támadás sikerrel jár. 

A brit kormányfő megerősítette, hogy 

a brit királyi légierő Typhoon típusú harci repülőgépei is részt vettek a támadás elhárításában, és számos iráni drónt lelőttek.

Nagy-Britannia emellett fontos hírszerzési, megfigyelési és felderítési támogatást is nyújtott partnereinek - tette hozzá. 

Rishi Sunak - alig burkoltan az izraeli kormánynak címezve szavait – kijelentette: London azt szeretné, ha most „nyugodt fejjel” meghozott döntések kerekednének felül. 

Nem sokkal korábban, a BBC televíziónak nyilatkozva David Cameron brit külügyminiszter azt mondta: London arra ösztönzi az izraeli döntéshozókat, hogy „a szívük mellett az eszükre is hallgassanak”, és „ne csak kemények, hanem okosak is legyenek”.  

Cameron hozzátette:

a brit kormány azt tanácsolja, hogy Izrael ne hajtson végre megtorló akciót Irán ellen. 

A brit külügyminiszter leszögezte azt is, hogy London nem támogatna egy ilyen válaszcsapást.

Izraeli katonákat támadott libanoni területen a Hezbollah, többen megsebesültek

Négy izraeli katona sebesült meg robbanások következtében, miután behatoltak Libanon déli részébe – közölte hétfőn a Hezbollah libanoni síita szervezet. 

Közleményük szerint 

az akciót Tál Iszmádl településnél, a határ közelében, robbanószerkezetekkel hajtották végre.

 Hozzátették továbbá, hogy két hullámban rakétatámadást intéztek katonai célpontok ellen az izraeli megszállás alatt álló Golán-fennsíkon. 

Az izraeli hadsereg bejelentése szerint a négy katonát bevetés közben, hétfő éjjel érte a támadás, és „egyikük ismeretlen eredetű robbanás következtében szenvedett súlyos sérülést”; és azt is megerősítették, hogy 

az incidens több száz méter mélyen libanoni területen történt. 

A Hamász palesztin terrorszervezettel szövetséges Hezbollah és Izrael között a gázai háború kezdete óra rendszeresek a villongások a zsidó állam északi részén és Dél-Libanonban, de azóta ez lehet az első alkalom, hogy izraeli katonák behatoltak Libanon déli részére, és ott megtámadták őket.

Macron: Irán támadása aránytalan válasz volt

A francia elnök szerint Izrael győzelmének tekinthető az iráni csapásra adott válasz. Macron megerősítette, hogy Párizs is részt vett a védekezésben.

Emmanuel Macron francia elnök hétfőn megerősítette, hogy Párizs részt vett az Izrael elleni hétvégi iráni támadás meghiúsításában, és Jordánia kérésére fogta el a drónokat, amint azok átrepültek az arab ország légtere felett.

Izraelnek szinte az összes rakétát és drónt sikerült megállítania. Csak hét landolt, egy ember sérült meg – mondta Macron, és Izrael győzelmének nevezte a műveletet.

A francia elnök ugyanakkor aggodalmát fejezte ki a közel-keleti eszkaláció miatt, és ígéretet tett arra, hogy mindent megtesz a fellángolás elkerülése érdekében. Bejelentette, hogy a nap folyamán tárgyalásokat kíván folytatni Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel.

Célja pedig az, hogy meggyőzze Izraelt arról, hogy nem eszkalációval kell válaszolnia, hanem inkább Irán elszigetelésével, szankciókkal és Teherán nukleáris műveleteinek megerősített ellenőrzésével.

Irán Izrael elleni támadása Macron szerint aránytalan válasz volt a damaszkuszi iráni konzulátus ellen a hónap elején mért csapásra, amelyért Teherán Izraelt tette felelőssé.

Iráni külügyi szóvivő: Teherán visszafogottságot tanúsított az Izrael elleni drón- és rakétacsapás során

Irán „visszafogottságot tanúsított” az Izrael ellen intézett drón- és rakétatámadás során, mely a síita állam damaszkuszi konzulátusa ellen végrehajtott csapására volt válasz – jelentette ki hétfőn az iráni külügyi szóvivő.

Sajtótájékoztatóján Nasszer Kanaáni leszögezte: a nyugati országoknak értékelniük kellene ezt a „visszafogottságot” ahelyett, hogy tiltakoznak és újabb szankciókkal fenyegetőznek.

Az iráni Forradalmi Gárda szombat éjjel intézett drón-és rakétatámadást Izrael ellen.

Az iráni művelet ellen felemelte a szavát a többi között az Egyesült Államok, Németország és Franciaország is, a világ hét legfejlettebb iparú országa (G7) és az Európai Unió (EU) pedig újabb, Teherán elleni szankciókat helyezett kilátásba.

A szóvivő emellett hétfőn aláhúzta, hogy Irán semmiféle előzetes megbeszélést nem folytatott a művelet előtt egyetlen országgal sem, és Teherán „nem akarja szítani a feszültséget a térségben”.

Az iráni válaszcsapást „szükségesnek és arányosnak” nevezte, mely, mint mondta, katonai létesítmények ellen irányult.

Kanaáni kitért az MSC Aries nevű teherhajóra is, melyet a Forradalmi Gárda különleges erői szombaton vontak ellenőrzésük alá a világ egyik legforgalmasabb kereskedelmi útvonalának számító Hormuzi-szorosban, és azt mondta, a hajót „a tengeri jog megsértése miatt” foglalták le.

„Kétség sem férhet ahhoz sem, hogy a hajó kapcsolatban állt Izraellel” – közölte, hozzátéve, hogy az MSC Ariest – mely szerinte nem válaszolt az iráni hatóságok hívására – iráni vizekre vontatták.

Irán újra megnyitotta az Izrael elleni dróntámadása óra lezárt repülőtereit

Irán hétfőn újra megnyitotta azon repülőtereit, amelyeken az Izrael elleni hétvégi drón- és rakétatámadását követően leállították a forgalmat.

A Teherán melletti Mehrabad és a Khomeini Imám repülőtereken helyi idő szerint hétfő hajnalban indult újra a forgalom – jelentette a síita állam félhivatalos hírügynöksége, a Taszním, a repülőterek üzemeltetőit és hatósági forrásokat idézve.

Ebrahim Moradi, a Mehrabad repülőtér vezetősége részéről elmondta, hogy az újranyitás az összes, a szombat éjjeli támadás miatt a napokban lezárt légikikötőre vonatkozik.

A síita állam vasárnap jelentette be a Teherán melletti két repülőtér, a közép-iráni Iszfahán, a déli Busehr és Siráz légikikötőinek, valamint több más, az ország déli részén lévő légikikötőjének lezárását.

Az iráni Forradalmi Gárda szombat éjjel intézett drón-és rakétatámadást Izrael ellen. A gárdának az iráni állami médiában idézett közleménye szerint a támadás válasz volt arra a, halálos áldozatokkal is járó légicsapásra, amelyet Izrael hajtott végre Irán damaszkuszi konzulátusa ellen.

Irán ENSZ-nagykövete, Szaíd Iraváni a világszervezet Biztonsági Tanácsában (BT) leszögezte: Teheránnak nem érdeke a feszültség élezése, sem egy esetleges háború szítása a közel-keleti régióban, mindazonáltal választ fog adni minden őt ért agresszióra, „összhangban a nemzetközi joggal”.

Izraelben újranyithatnak az oktatási intézmények

Izraelben hétfőn újra megnyithatják kapuikat az oktatási intézmények a vasárnap hajnali iráni drón- és rakétatámadás után.

Az országban hétfőre visszatért az élet a megszokott kerékvágásba, az eredetileg tervezett kétnapos helyett egynaposra csökkentették az oktatási intézmények szünetét, vagyis az intézmények ismét megnyithatják kapuikat a polgári védelem utasítása szerint az ország nagy részén, az északi határvidék és a Gázai övezet szomszédságának kivételével.

A bejelentés közeli határideje miatt fokozatos a visszatérés a szokásos napirendhez: néhány intézményben hétfő reggel még nem indult újra a munka, csak később kezdenek a helyi hatóságok és az üzemeltetők döntése alapján. Több önkormányzat tiltakozott a szoros határidő miatt, és bejelentette, hogy mivel az újranyitás szervezést igényel, csak később tudják megkezdeni az oktatást.

A polgári védelem parancsnoksága azt is bejelentette, hogy az ország nagy részén feloldották a gyülekezési korlátozásokat, a Gázai övezet környékének, az északi határ körzetének, Askelón és Netivot városnak a kivételével.

Izraelben ismertetett amerikai jelentések szerint az Izrael ellen útnak indított iráni ballisztikus rakéták fele vagy kudarcot vallott már kilövésekor, vagy lezuhant még célja elérése előtt.

Az amerikai hadsereg közlése szerint több mint nyolcvan, Iránból és Jemenből indított drónt és legalább hat ballisztikus rakétát semmisítettek meg az Izrael elleni támadás idején, a szombatról vasárnapra virradó éjszaka. Egy ballisztikus rakétát és hét drónt Jemenben még a földön számoltak fel.

Ezért támogatják az arab államok Izraelt Iránnal szemben

Irán rakétatámadása után néhány arab állam kiállt Izrael mellett. Az olyan országoknak, mint Jordánia és Szaúd-Arábia, számos oka van erre.

Irán szombat este több mint háromszáz rakétát és drónt lőtt ki izraeli célpontokra, megtorlásul a szíriai fővárosban, Damaszkuszban lévő iráni konzulátus épülete elleni izraeli támadásért.

Izrael szövetségesei haladéktalanul a védelmére keltek: a brit és az amerikai légierő, valamint Franciaország is segített kivédeni a légicsapásokat, írta a Focus.

Az a tény, hogy a jordániai légierő is Izraelt támogatta, nagy figyelmet keltett. A szomszédos ország megnyitotta légterét az izraeli és amerikai repülőgépek előtt, és a jelek szerint a légterét megsértő drónokat is lelőtte. A Reuters hírügynökség arról számolt be, hogy a jordániai lakosok tömeges aktivitást észleltek a légtérben. A közösségi médiában képek keringtek egy, a fővárostól, Ammántól délre lelőtt drón maradványairól.

Jordán civilek egy iráni rakéta törmeléke körül, amelyet a jordán erők Amman felett lőttek le
Fotó: Ahmad Shoura / Forrás: AFP

„Ráadásul az Öböl-államok, köztük Szaúd-Arábia közvetett szerepet játszhattak, mivel nyugati légvédelmi rendszereknek, légi felügyeletnek adtak otthont – ezek mind elengedhetetlenek a művelethez” – írja a brit The Economist.

Az arab államok kiállnak Izrael mellett az iráni támadás után

Egyes kommentátorok azonnal ünnepelték az arabok részvételét, és hangsúlyozták, hogy ez azt bizonyítja, hogy az izraeliek és az arabok képesek együttműködni, és hogy Izrael nincs egyedül a Közel-Keleten.

Irán támadásai a világ minden tájáról újabb támogatókat gyűjtöttek Izrael mögé, köztük olyan befolyásos arab államokat, amelyek kritikusan viszonyulnak Izrael gázai offenzívájához, de mégis támogatják az iráni dróncsapásokra adott választ – mondta Julien Barnes-Dacey, az Európai Külkapcsolati Tanács közel-keleti és észak-afrikai programjának vezetője.

Jordánia egy példa: a kormány rendkívül kritikusan viszonyul Izrael Gázai övezetben végrehajtott akcióihoz. Jordánia minden ötödik lakosa palesztin származású, beleértve a királynét is, és az elmúlt hetekben egyre ellenségesebb tüntetések voltak Izrael ellen.

Ugyanakkor Jordánia – amelynek közös határa van Izraellel – őrködik az al-Aksza mecset és a jeruzsálemi Templom-hegy felett, amely a muszlimok, zsidók és keresztények számára az egyik legfontosabb hely, és együttműködik az izraeli hatóságokkal – bár többnyire a színfalak mögött. Ugyanakkor az USA is fontos szövetségese az országnak.

Jordániához hasonlóan Szaúd-Arábia is megpróbál egyensúlyt teremteni saját érdekei és a nemzetközi szövetségek között a gázai konfliktusban tanúsított magatartásával.

A gazdag Öböl menti állam éppen normalizálta kapcsolatait Izraellel, amikor október 7-én a Hamász megtámadta Izraelt. A terrortámadásban mintegy 1200 ember halt meg Izraelben. Az elmúlt hónapokban pedig több mint 33 000 ember hunyt el Izrael ezt követő katonai offenzíváiban a Gázai övezetben. Szaúd-Arábiának ezért fenntartásai vannak a zsidó állammal való kapcsolataiban.

A szaúdi kormány támogatja a gázai tűzszünetet, és bírálja Izrael fellépését a tengerparti övezetben. Bennfentesek azonban zárt ajtók mögött azt mondják, hogy Szaúd-Arábia továbbra is érdekelt az Izraellel való kapcsolatainak javításában.

A teljes cikket a Magyar Nemzeten olvashatja el.

Csak idő kérdése a válaszcsapás

Az öt fős izraeli háborús kabinet háromórás tanácskozás után sem tudott dűlőre jutni az iráni légicsapásra adandó válasz idejéről és módjáról, az viszont szinte biztos, hogy lesz izraeli válasz.

Az izraeli háborús kabinet támogatja az Irán elleni válaszcsapást, azonban megosztott annak idejével és módjával kapcsolatban – számol be róla a The Times of Israel izraeli napilap. Az azonnali válaszcsapás gondolata is felmerült, ezt azonban hamar félretették. A kabinet az Egyesült Államok óvatosságra felhívó figyelmeztetése kapcsán felfüggesztette a tanácskozást, de várhatóan hamarosan újra összeül.

Jiszráel Kac izraeli külügyminiszter az X-en azt írta, hogy mint minden országnak, Izraelnek is joga van az önvédelemhez.

A tárcavezető egyúttal megköszönte brit  és francia kollégájának országaik segítségét az iráni támadás elhárításában.

Azt mondtam nekik: itt az ideje, hogy meggyengítsék az iráni rezsimet, hogy az IRGC-t [Forradalmi Gárda] terrorista szervezetként tiltsák be, és hogy bénító szankciókat vezessenek be az iráni rakétaprojektre. Iránnak meg kell fizetnie a [támadás] árát – zárta bejegyzését Kac.

Irán szerint szombaton közvetlenül a Fehér Háznak küldtek üzenetet az Izrael elleni katonai akcióról

Irán szombaton közvetlen tájékoztatást adott a Fehér Háznak az Izrael ellen indult légitámadásról – mondta az iráni külügyminiszter vasárnap, az üzenet tényét az amerikai kormányzat is megerősítette.

Hoszein Amirabdollahián közlése szerint washingtoni idő szerint szombaton este küldtek üzenetet az amerikai elnök hivatalának, amiben arról tájékoztatták az Egyesült Államokat, hogy a támadás korlátozott és csekély mértékű, ami legitim védelmi célokat szolgál, valamint Izrael megbüntetését. Azt állította, hogy Iránnak nem célpontjai az amerikai emberek és katonai bázisok.

Amerikai illetékesek szerint ugyanakkor az iráni támadás tudatosan és célzottan izraeli emberek élete ellen irányult. Az iráni tájékoztatással kapcsolatban az hangzott el, hogy svájci közvetítéssel jutott el az üzenet Washingtonba.

Izrael elnöke szerint országa nem akar háborút az iráni támadás nyomán, és egyensúlyra van szükség a kialakult helyzetben. Isaac Herzog vasárnap a CNN hírtelevízióban elmondta, hogy Izrael a szövetségeseivel megbeszéléseket folytat az izraeli viszontválaszról. Megfogalmazása szerint az eltelt 24 óra igazolta a megingathatatlan izraeli-amerikai szövetséget.

A Vaskupola nevű izraeli rakétaelhárító rendszer Jeruzsálem közelében 2024. április 14-én
Fotó: Abir Szultan / Forrás: MTI/EPA

Yoav Gallant, Izrael védelmi minisztere vasárnap telefonon beszélt Lloyd Austin amerikai védelmi miniszterrel, a beszélgetés során tájékoztatást adott az iráni támadásra adott izraeli légvédelmi művelet előzetes következtetéseiről, valamint köszönetet mondott az amerikai védelmi miniszternek a példátlan együttműködésért és összehangoltságért a védelmi infrastruktúrák és katonaságok között.

Az Egyesült Államok nevében Lloyd Asutin azt kérte az izraeli kormánytól, hogy előzetesen értesítsék az amerikai vezetést bármilyen lehetséges ellencsapásról Iránnal szemben.

Szameh Shukri egyiptomi külügyminiszter vasárnap telefonbeszélgetést kezdeményezett az amerikai külügyminiszter mellett az iráni és izraeli kollégájával is. Az egyiptomi diplomata bejelentése szerint maximális önmérsékletre kérte partnereit, és óvott bármiféle provokatív cselekménytől a már eddig is nagyon bizonytalan Közel-Keleten.

Az egyiptomi külügyi vezető Antony Blinken amerikai külügyminiszternek kifejezte együttműködési készségét az Egyesült Államokkal, hogy az Irán és Izrael közötti konfliktus kiterjedését sikerüljön megakadályozni.

Joe Biden elnök II. Abdullah jordán királlyal egyeztetett telefonon, akinek kifejtette, hogy Irán támadása Jordániát és a jordán emberek biztonságát is veszélyeztette.

Az amerikai elnök szintén vasárnap az amerikai törvényhozás, a Kongresszus vezetőivel is beszélt telefonon az Izrael katonai támogatásáról szóló, de egyhangú támogatást nem élvező törvényjavaslatok sorsáról. Joe Biden beszélt Mike Johnson republikánus képviselőházi elnökkel, Hakeem Jeffries-szel, a képviselőházi demokraták vezetőjével, valamint Chuck Schumer szenátorral, a felsőházban többségben lévő demokraták vezetőjével, továbbá Mitch McConnell szenátorral, a republikánusok szenátusi vezetőjével.

A Kongresszus alsóháza, a republikánus többségű Képviselőház egy különálló, csak Izrael támogatását célzó törvényt támogat, és egy ilyen értelmű jogszabályt már tavaly novemberben megszavazott. A demokrata többségű Szenátus számára ugyanakkor egy olyan törvény lenne elfogadható, amely Izrael támogatása mellett tartalmazza Ukrajna katonai támogatásának fedezetét is. Egy ilyen törvény viszont a képviselőházi republikánusok jelentős része számára csak komoly feltételek teljesülése lehet megfontolás tárgya.

Mike Johnson, a Képviselőház elnöke vasárnap a Fox News hírtelevízióban jelezte, hogy a következő héten szavazásra terjeszt elő egy katonai támogatásról szóló jogszabályjavaslatot, de részleteket egyelőre nem közölt.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa vasárnap délután rendkívüli ülést kezdett Izrael kezdeményezésére.

Antonio Guterres főtitkár az ülés kezdetén úgy fogalmazott, hogy most „a maximális önmérsékeltnek van itt az ideje”, és hozzátette, hogy a szakadék széléről vissza kell lépni. Szerinte létfontosságú elkerülni minden olyan cselekedet, amely több fronton zajló, kiterjedt katonai konfliktusokhoz vezethet a Közel-Keleten.

A Biztonsági Tanács ülésén Gilad Erdan, Izrael ENSZ-nagykövete azt kezdeményezte, hogy nyilvánítsák terrorszervezetnek az iráni haderő gerincét jelentő Iráni Forradalmi Gárdát, valamint hozzanak szankciókat Irán ellen.

Az ülésen az Egyesült Államok képviselője azt hangoztatta, hogy országa nem akar eszkalációt a konfliktusban. Robert Wood amerikai ENSZ-nagykövet-helyettes ugyanakkor azt hangoztatta, hogy amennyiben Irán, vagy proxierői az Egyesült Államokat megtámadják, vagy újabb katonai akciót indítanak Izrael ellen, akkor Irán felelősségre vonásra számíthat. Szerinte az ENSZ Biztonsági Tanács felelőssége, hogy ne hagyja válasz nélkül az Irán által elkövetett támadást.

Irán ENSZ állandó képviselete szombaton éjszaka közleményben indokolta a támadást. A közlemény szerint Irán a nemzetközi szervezet alapokmányának 51. cikkelye alapján az önvédelemhez való legitim jogát gyakorolva hajtott végre katonai akciót Izraellel szemben. Mint fogalmaztak, a támadás válasz volt az izraeli légicsapásra Irán szíriai konzulátusa ellen. A közlemény azt hangoztatta, hogy iráni részről lezártnak tekintik a katonai akciót, valamint hozzátették, hogy amennyiben az ENSZ Biztonsági Tanácsa elítélte volna Izrael szíriai légitámadását, akkor „esetleg nem vált volna szükségessé Izrael megbüntetése”.

A vasárnapi eseményekről itt olvashat:

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában