Mit rejt a takaró?

Engem beszippant a képregény világa. Nekem tetszik ez a képi felépítés, a képkockákról- képkockákra ugrálás, mozgás nélküliség.

Nemrég a kezembe akadt egy képregény vagy inkább önéletrajz. Craig Thompson Takarók című képregényében sajátos módon meséli el életét. Persze az ember valamennyire mindig torzítja a valóságot, így nem tudhatjuk, hogy ebből mennyi igaz valójában. A történetben szerepel egy bántalmazó apuka, egy tehetetlen anyuka, egy bébiszitter, aki ocsmány dolgokat művel, egy érzés, amikor már azt se tudod, miben higgy és egy szerelem, egy nagyon szép, de egyben bús szerelem.

Craig egy elképesztő világot tudott teremteni tussal meghúzott vonalaival. A képeken sokáig el lehet időzni, jól meg kell őket nézni, hátha van valami elrejtett apróság, utalás, ami még jobban hozzátesz a történethez.

Az író olyan eszméletlen nyitottsággal vezet be minket az életébe, ahogy a legtöbb ember nem lenne képes rá. Az emberek többsége félne ilyen titkokat elárulni, mert manapság ez a normális.

Ezzel a 600 oldalas képregénnyel rendkívüli gyorsasággal lehetett haladni. Szóval, ha egy kis időre ki akarsz szakadni a megszokott hétköznapokból, és meg akarod ismerni egy másik ember különös történetét, akkor vedd magadhoz és olvasd!