Digitália

2022.12.06. 16:36

Mit ír rólam az internet? – botrány sűrűsödik a Google körül

Látszólag egyetlen perről van szó, valójában alapvető kérdések húzódhatnak meg mögötte: lehet-e parttalanul írogatni az interneten?

Forrás: Shutterstock

Fotós: AarenGoldin

A Google-t érintő fontos ítélet születhet meg csütörtökön az Európai Unió luxembourgi székhelyű bíróságán. A botrány egy német történettel kezdődött: egy honlap, amely a gazdasági és a társadalmi életben előforduló csalások ellen próbál fellépni, személyes adatokat közölt egy pénzügyi vállalkozás vezető tisztségviselőiről – írja a Médiapiac elemzése.

Az említett weboldalon ezek mellett megjelentek olyan állítások is, amelyek megkérdőjelezték a cég befektetési politikáját és üzleti modelljének komolyságát. A cégvezetők megkeresték a Google-t, azt kérve, hogy az adott weblap linkjét távolítsa el a keresőfelület találatai közül.

A techóriás azonban megtagadta a kérés teljesítését, mivel úgy vélte, az érintettek nem bizonyították, hogy az adott oldalon szereplő állítások nem valósak, vagyis azt, hogy e tartalmak közzétételével az említett weboldal üzemeltetője jogsértést követett el.

A cégvezetők erre perre mentek a Google-lel, a német szövetségi bíróság azonban nem döntötte el az ügyet, inkább az uniós előírások értelmezését kérte az Európai Unió bíróságától. A német ítélkező fórum Luxembourgba címzett kérdéseiben lényegében azt tudakolta, hogy

a Google mit tehet és mit nem akkor, ha valaki azt kéri, távolítson el egy linket a találati listájáról?

Adott esetben a világcég megkövetelheti-e, hogy az érintett igazolja: az eltávolítani kívánt tartalom sérti a jogait? A helyzetet bonyolítja, hogy a személyes adatok védelme mellett figyelemmel kell lenni a véleménynyilvánítás szabadságára ugyanúgy, mint a tájékozódáshoz való jogra.

Az ügyben áprilisban már fejtette ki álláspontját a luxembourgi fórum mellett működő egyik jogi szakember. S bár a bíróságot nem köti a főtanácsnok jogértelmezése, az esetek többségében azonban a végső ítélet sokban egyezni szokott a főtanácsnok indítványával.

Ki hova kattint?

Ha már uniós perek: érdemes felidézni, hogy adatvédelmi kérdések mellett versenyjogi kételyek is övezik Európában a Google gyakorlatát. Sőt, kételynél többről van szó.
Ehhez tudni kell, hogy a Google piacvezető a keresőmotorok piacán, másképpen mondva a világon sokan, Európában pedig a döntő többség a Google termékét használja, ha ki akar keresni valamit az interneten. Az pedig nagyon nem mindegy, hogy a találati listában a Google keresője hova helyez egy-egy honlapot.

A felmérések ugyanis azt mutatják, hogy a felhasználók még az asztali gépeken is 95 százalékban kattintanak az első oldalon látható tíz helyre sorolt találat valamelyikére. A sorrend olyannyira meghatározó, hogy az összes kattintás körülbelül 35 százaléka jut a legelső linkre, miközben a lista második oldalának vezető helyén látható találat már csak a kattintások egyetlen százalékát kapja.

A mobil eszközök esetében a kisebb méretű képernyők miatt e hatás még nyilvánvalóbban jelentkezik.

Az Európai Bizottság az utóbbi időben versenyjogi szabálytalanságok miatt háromszor bírságolta meg a világcéget, a büntetések együttes összege 8,25 milliárd eurót, vagyis átszámítva több mint háromezer milliárd forintot tett ki. A Google persze nem hagyta annyiban a dolgot – ez az összeg talán már a techóriásnak is sok volt –, és megtámadta a bizottsági határozatokat az Európai Unió luxembourgi bíróságán.

Az Európai Bíróság sajtóosztályának magyar munkatársa elmondta, a háromból két ügyben már ítélet született. Lehóczki Balázs közlése szerint az egyikben – tavaly novemberben – az Európai Bíróság fenntartva a 2,42 milliárd eurós büntetést azt mondta ki, hogy

a Google visszaélt piaci erőfölényével, amikor keresőjében a cég előkelőbb helyen jelenítette meg, vagyis a találati listán előbbre tette saját ár-összehasonlító szolgáltatását a többiekénél, ezzel pedig akadályozta a fogyasztókért folyó versenyt.

A második eljárás amiatt indult, mert az Európai Bizottság 4,34 milliárd eurós bírsággal sújtotta a techcéget az Android mobileszközökkel kapcsolatos, a Google-keresőmotor erőfölényének megerősítését szolgáló megoldások miatt. Az uniós bíróság idén szeptemberben határozott az ügyben, nagyrészt elutasítva a Google keresetét, ugyanakkor mintegy 200 millió euróval csökkentette a cégre kiszabott bírságot.

A harmadik eljárásról Lehóczki Balázs elmondta: a perben, amely egy hozzávetőleg másfél milliárd eurós bírság miatt vette kezdetét, jövőre születhet ítélet. Ebben az ügyben az a kérdés, hogy visszaélésszerűek-e azok a módszerek, amelyeket a Google az online reklámtevékenységeknél alkalmazott. Az uniós ügyeknek idehaza is lehet jelentőségük, a Gazdasági Versenyhivatal több ügyben is vizsgálódik. Az írás teljes terjedelmében a Médiapiac oldalán olvasható.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!