ufók nélkül

2019.08.15. 12:20

Az izlandi lávamezőkön készül a Marsra a NASA

A 2020-ra tervezett Mars-missziójára készülve, az amerikai űrkutatási hivatal az izlandi lávamezőkön készítik fel feladatára marsjárója prototípusát.

In this picture taken on July 19, 2019 shows scientists working at the NASA base at the Lambahraun lava field in Iceland where they are getting their new robotic space explorer ready for the next mission to Mars. - To prepare for the next mission to Mars in 2020, NASA has taken to the lava fields of Iceland to get its new robotic space explorer ready for the job. With its black basalt sand, wind-swept dunes and craggy peaks, the Lambahraun lava field at the foot of Iceland's second biggest glacier, Langjokull, was chosen as a stand-in for the Red Planet's surface. (Photo by Halldor KOLBEINS / AFP)

Forrás: AFP

Fotó: Halldor Kolbeins

A NASA a szigetország második legnagyobb gleccserének, a Langjökullnak a tövében lévő Lambahraun lávamező rideg térségét választotta ki a célra, júliusban három héten át 15 tudós és mérnök dolgozott a Reykjavíktól 100 kilométerre nyugatra lévő térségben a marsjáró prototípusának tökéletesítésén.

Az Atlanti-óceánban lévő vulkanikus szigetország talaja hasonlít a marsi környezethez fekete bazalthomokjával, szelek alkotta dűnéivel és rögös hegycsúcsaival.

Ezen a terepen pontosan olyan tapasztalatokat szerezhetünk, amelyekre a tudósoknak szükségük van a végső modell működtetéséhez

- mondta Adam Deslauriers, a kanadai Mission Control Space Services vállalat vezetője. Ez az ottawai székhelyű cég kapott megbízást a NASA-tól arra, hogy tesztelje a marsjáró prototípusát a SAND-E (Semi-Autonomous Navigation for Detrital Environments) projekt keretében.

Fotó: Halldor Kolbeins / AFP

A Holdon esőtől nem kell tartani

A prototípus egy kicsiny elektromos rover fehér panelekkel és narancssárga alvázzal. A négykerekű járművet két motor hajtja és 12 apró autóakkumulátor táplálja.

„Ez a rover tulajdonképpen elpusztíthatatlan”

- hangsúlyozta Deslauriers, utalva arra, hogy a prototípust az izlandi környezethez igazították, mivel azok a végső szerkezetek, amelyeket a Marson és a Holdon fognak használni, túl érzékenyek volnának az izlandi feltételekre. A holdjárót például nem kell felkészíteni az esőre – magyarázta az AFP francia hírügynökségnek.

A szenzorokkal, egy számítógéppel, duplalencsés kamerával felszerelt és távirányítással működő, 570 kilós rover másodpercenként 20 centimétert képes megtenni. Az alacsony sebesség azért szükséges, hogy képes legyen tökéletes adatokat gyűjteni és felvételeket készíteni – mondta Mark Vandermeulen robotmérnök. A lávamezőn a sebessége még így is kétszer-négyszer gyorsabb, mint amilyen a Marson vagy a Holdon lesz.

Tudósok az izlandi NASA-bázison
Fotó: Halldor Kolbeins / AFP

Nem először játszik földönkívüli tájat Izland

Szenzorai és kamerája révén a marsjáró a környezetéről gyűjt adatokat és küldi el a mérnökök lakókocsijához.

Izlandot már korábban is használták NASA-missziók felkészülési területeként. Az Apolló-missziók idején 32 űrhajós kapott geológiai oktatást az 1960-as években az ország északi részén lévő Krafla kráter térségében.

A NASA azt tervezi, hogy jövő nyáron, a marsjáró útnak indítása előtt visszatérnek Izlandra újabb tesztek elvégzésre.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!