másként tekintünk rájuk

2018.10.02. 14:27

Egyre fontosabbá válik az idősebb generáció

Az életesélyek javulnak, kevés gyerek születik, így a népesség egyre nagyobb részét adják az időskorúak. Igaz, az hogy valaki betölti a hatvanat, ma már nem azt jelenti, hogy kevésbé aktív életet él. Az azonban, hogy ennek a korosztálynak egyre növekszik az aránya, fenyegető demográfiai problémát is jelent és ha minden így marad, ez már néhány évtized múlva is érezteti majd hatását.

Fábos Erika

Európában csaknem minden negyedik polgár, vagyis a népesség 25 százaléka elmúlt már hatvan éves – írja a Vasárnap Reggel. Az előreszámítások szerint pedig 2050-re a 60 évesnél idősebbek az európai népesség 30–40 százalékát teszik majd ki. Magyarországon a 9 millió 778 ezer lakosból, több mint 2 millió 600 ezer a 60 év feletti, ez azt jelenti, hogy a népességnek már több mint a negyede, 26 százaléka ez a korosztály, 2050-re pedig már több mint 3 millióan lesznek.

A demográfiai öregedés, azaz az időskorúak népességen belüli arányának emelkedése, illetve a népesség átlagos életkorának növekedése főleg az alacsony termékenység következménye, ám nagy szerepet játszik ebben az életesélyek javulása, az idősek abszolút számának jelentős emelkedése is, vagyis az hogy egyre tovább élnek az emberek.

Magyarországon a közel négymillió háztartás 40 százalékában élnek idősek és minden negyedik háztartás csak időskorú személyekből áll. A népesség idősödését mutatja az is, hogy az egyszemélyes, csak idős személyekből álló háztartások száma már közelíti az egymilliót.

A táplálkozás és az intenzív mozgás fiatalít

Az öregedésbiológia aranykorát éli, egyre több próbálkozás van öregedést lassító gyógyszerek létrehozására, 2009-ben például a Nobel díjat is olyan tudósok kapták, akik ezzel a folyamattal kapcsolatban jutottak jelentős felismerésekre a kromoszómákat illetően.

Az mindenesetre tény, hogy az elmúlt 200 évben – az orvostudomány fejlődésének köszönhetően – duplájára nőtt az átlagéletkor. A 1800-as években a fejlett ipari országokban ez 45 év körül volt, ma ugyanezekben az országokban, 80-85 év a várható élettartam.

„Az öregedés azon fázisát szeretnék kitolni, amikor a biológiai állapot még jó minőségű, tehát az öregedés sebességének lassítása a cél – mondta Székács Béla, gerontológus professzor, a Magyar Gerontológiai és Geriátriai társaság elnöke. –Sokat tudunk már arról, mi az, ami biztosan segít. Ilyen a táplálkozás, a csökkentett kalóriabevitel. A rendszeres és intenzív testmozgás is fiatalít és növeli a várható élettartamot.”

Napjainkban már nem a várható élettartamra vonatkozó számítások, hanem az egészségesen várható élettartamokra vonatkozó kutatások eredményeit figyelik többen.

Magyarországon a 65 éven felüli férfiak és nők várhatóan csupán 30–40 százaléka számíthat hátralévő életéveiben korlátozásmentes évekre, vagyis arra, hogy tartós/krónikus betegségtől mentesen, jó egészségi állapotban él.

Ez az európai átlaghoz képest lemaradást jelent, ez az adat pedig Észak-Európában a legjobb, Hollandiában például a korlátozásmentes időszak aránya a férfiak 70 százalékára és a nők 80 százalékára vonatkozik 65 év felett.

Egyre nehezebb lesz nyugdíjasnak lenni

A magyar társadalom az európai átlagnál gyorsabban öregszik, mert a családok kevés gyereket vállalnak. Ezt az un. öregedési index mutatja, amikor az idősek arányát a fiatalokhoz, például a 15 éven alattiakhoz viszonyítjuk. E mutató értéke 1990-ben 65 százalék volt, azaz 10 gyermekre valamivel több mint 6 idős jutott, 2010-ben a mutató értéke már 114 százalék volt, ma pedig 180 százalék.

Ez az országra váró súlyos demográfiai problémákra is felhívja a figyelmet, rövidtávon gyorsul fel nagyon az öregedési folyamat hazánkban. Jelenleg a 60 éven felüliek száma 2,3 millió fő, azonban a számítások szerint 2050-re 3,4 millió lesz.

„Az öregedési folyamatot a legszemléletesebben az eltartottsági ráta mutatja: jelenleg négy aktív korúra jut egy eltartott korú, 10 év múlva három aktív korúra fog jutni egy eltartott korú

– mondta lapunknak egy korábbi interjúban Spéder Zsolt, a Népességtudományi Kutatóintézet igazgatója. – Ennek két oka van. Az egyik oka, hogy az 1952 után született Ratkó-gyerekek a következő években fognak nyugdíjba menni, ami nagyon fel fogja gyorsítani az idősödésnek a sebességét, a másik pedig, hogy a belépő nemzedékek már az alacsony születési számú nemzedékek. Így 2050-60 környékére úgy fog megoszlani, hogy már csak kettő aktív korúra jut egy idős.”

Másként gondolunk az idősekre, mint régen

Zékány Zita, a Magyar Gerontológiai és Geriátriai Társaság főtitkára szerint az életmódváltozás miatt másként is gondolunk már az idősekre, mint néhány évtizeddel ezelőtt.

„Egyre többen élnek tudatosan, ahogyan öregszenek, így azzal szembesülünk, hogy egyre aktívabbak az idősek, haladnak a korral, korszerűen fejlesztik azt a tudást, amivel jól kiigazodnak az új technológiák között,

tehát ma már nem egy elaggott ember jut eszünkbe akkor sem, ha azt halljuk, valaki elmúlt hetven éves. A gondolkodásunk és a hozzáállásunk is megváltozott az idősekkel kapcsolatosan és folyamatosan egyre pozitívabban állunk hozzá, egyre hitelesebbnek tartjuk ezt a korosztályt.”

A pszichológus szerint azért törekszünk nagyon, hogy egészségesek, fittek és aktívak legyünk, mert akkor úgy érezzük, hogy még sok van hátra az életünkből. Az öregkorról a betegségek, elvesztett képességek és a halál jut eszünkbe, ez az, amit nem akarunk. Sok kutatás talált összefüggést a pozitív életszemlélet és az általánosan jó egészségi állapot között, ám még nem világos, melyik ok, melyik az okozat.

Új fogalom: az idősmarketing

Az ötvenedik életév ma már nem jelöl választóvonalat a „fiatalok” és az „idősek” között. A gyakran ezüstgenerációként emlegetett korosztály egyre inkább a marketing- és kommunikációs szakemberek figyelmének középpontjába kerül.

A bevásárlóközpontok pedig vesztesek lesznek, ha nem tudnak alkalmazkodni az elöregedő társadalom igényeihez, és megnyerni az úgynevezett ezüstgenerációt

– derül ki a KSH egy az idén nyáron publikált kutatásából. A 15–34 évesek évente átlagosan 18-szor, az 55 év felettiek viszont csupán ötször mennek bevásárlóközpontokba, tehát érdemes lenne rájuk külön stratégiát építeni, hogy többen legyenek. A kiskereskedelem átalakulása, a potenciális vásárlóközönség korosodása jelentette problémák Európa fejlett jóléti országait sem kerülik el. A más országokban már megjelent idősmarketing azonban Magyarországon még kezdetleges. Pedig már 2014-ben a nyugdíjasok adták a magyarországi háztartások 31 százalékát a KSH közlése szerint, az egy főre jutó személyes célú kiadásaik pedig már előtte is meghaladták az országos átlagot.

Itthon 112 éves volt a rekorder

Magyarországon a várható élettartam a férfiaknál 72,4 év, a nőknél pedig 78,9, de több tízezren vannak hazánkban, akik ezt messze túlteljesítik. A KSH adatai szerint 61 ezren vannak 90 év fölött és több mint 550, 100 év feletti ember él Magyarországon, négyen pedig még a 110 éves kort is megélték, mindannyian nők. Az ország eddigi legidősebb embere, Kudász Jánosné Guba Ilona 112 évesen halt meg és Törökbálinton élt.

A legidősebb emberek többsége nő, de a világ eddigi legidősebb embere, aki tavaly ősszel halt meg, 146 éves volt és férfi. Sodimedjo 1870 decemberében született. Anyakönyveit megvizsgálták és azt közölték a hatóságok, hogy a dokumentumok valódiak voltak.

65 és 74 közötti a magyar nyugdíjasok fele

A legtöbb magyar nyugdíjas a 65-69 éves (549 263 fő), utánuk következnek a 70-74 évesek (437 977 fő), ez a két korosztály a nyugdíjas társadalom mintegy felét teszi ki – az az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság adatai alapján.

Az összes korosztályban a nők vannak többen, ami nem véletlen, hiszen ők korábban mehetnek nyugdíjba, és átlagosan tovább is élnek, mint a férfiak. A különbség hatalmas, a magyar öregségi nyugdíjasok 37 százaléka férfi és 63 százaléka nő.

A magyar nyugdíjasok átlagosan 23,37 éven át kapták nyugdíjukat. A férfiaknál az átlagos halálozási életkor 77,6 évet, a nőknél 81 évet jelentett, így a férfiak átlagosan 20,15 évig kaptak nyugdíjat, a nők 26,25 évig.

Borítókép: Shutterstock / oneinchpunch

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!