Négymilliárdnyi kártól mentheti meg évente a gazdákat

Az ország egyetlen jégeső-elhárítási rendszere a Nefela, amely a dél-dunántúli megyéket védi eredményesen. A 24. szezon végén megállapítható, a biztosítótársaságok és a szomszédos megyék adatai alapján, hogy 70 százalékkal sikerült csökkenteni a jégkárokat, mondta Huszár István igazgató, aki hozzátette, a becslések alapján a mezőgazdasági kultúrákban 4 milliárd forint kármegtakarítást lehetett elérni, és körülbelül hasonló nagyságrendűt a lakossági károknál is. Ennek ellenére még viszonylag mindig kevés termelő csatlakozott a rendszerhez, hiszen a három megyében összesen 900 tag és 900 támogató van. Igaz a tagok között egynek számít a Bóly Zrt. és egynek a egy kistermelő is.

– Az elmúlt hónapokban tízezer termelőt szólítottunk meg levélben, előadások, rendezvények során, hogy érdemes lenne csatlakozni, hiszen a tagdíj 300 forint/év/hektár – mondta Huszár István. Sokan úgy gondolják, elég ha fizeti a díjat a szomszéd, így őt is védi a „háló”. Sajnos nem így van, több pénzből még több generátort tudnánk kihelyezni. A múlt évben az évi 50-60 helyett 82 beavatkozást kellett végrehajtani. A generátor üzemidő is lényegesen meghaladta az 5 éves átlagot, 73 órával többet működtek, ami 12 millió forintos plusz költséget jelentett az egyesülésnek. Az elért eredmények ellenére ezt a közhasznú tevékenységet továbbra is nehéz fenntartani, mivel szelektív jégeső-elhárítást (a megye csak azon területeit védik, ahol fizetik a tagsági díjat) nem lehet folytatni.

[caption id="" align="alignleft" width="430"] Tolna megyében harminchét talajgenerátor működik, közülük az egyik Szekszárdon, az üzemeltető sms-ben kap üzenetet, mikor kell bekapcsolnia, ez akár éjszaka is lehet (archív felvétel)
[/caption]Segít az agrártárca is
Tavaly 53 termelő csatlakozott a fenntartók közé, és további 300 támogató járult hozzá a rendszer működtetéséhez. Ezzel a Nefela egyesülés taglétszáma 900 fölé emelkedett és további 900 szervezet, egyén, járult hozzá a rendszer fenntartásához. Az aktív védekezést segíti az agrártárca is, mellyel az egyesülés éves költségeinek körülbelül a negyven százalékát biztosítja. Az uniós országokban a jégeső-elhárítás kiválóan működik, Franciaországban például egy talajgenerátoros rendszer hazánknyi területet véd a történelmi borvidéken. Ausztriában 3 rendszer működik, sőt az egyik a németekkel közösen védi a földeket.

Újabb két megye is kiépítené a védőhálót
Tájékoztatókat és ismertető anyagokat kért az agrártárca a Nefelától az országos talajgenerátoros jégeső-elhárítás létrehozásának feltételeiről. Az ország több megyéjében a gazdálkodók szorgalmazzák, hogy náluk is védje hasonló rendszer a területeiket. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamra is zászlajára tűzte, hogy segíti a jégeső-elhárítási rendszer minél szélesebb elterjesztését. Két megyében – Szabolcs-Szatmár Bereg és Heves – még az idén eldöntik, hol helyezik el a generátorokat. A Nefela szakemberei segítik az előkészületeket, a technológiát és a szakmai tapasztalatokat átadják, a kezdeti nehézségeknél segítik a két megye gazdálkodóit. Huszár István elmondta, minél többen részei a jégeső-elhárítási rendszernek, annál erősebb a hálózat. Szeretnék elérni, hogy a kárenyhítési alapba, a gazdálkodók által kötelezően befizetett hektáronkénti ezer forintból legalább 300 forint menjen a jégeső-elhárítási alapba. Ebből a pénzből már még biztonságosabban működhetne a rendszer.

Sms-en érkezik az üzenet, akár éjszaka is
A mezőgazdasági termelőknek az elemi károk közül az aszály után a jégverés jelenti a legtöbb problémát. A legkritikusabb hónapok a július és az augusztus, de volt már példa arra, hogy májusban verte el a jég a határt. A Nefela egyesülés a három megyében összesen 141 helyre helyezett ki idén generátorokat, ebből  37 helyen Tolna megyében. A generátorok acetonos ezüst-jodidot párologtatnak, amikor megjelennek a viharfelhők. Ennek segítségével a jégszemek nagyságát csökkenteni tudják. Volt olyan nap, amikor tíz órát is párologtattak. Egy óra párologtatási költsége 150 ezer forint. A generátort üzemeltető mobiltelefonon tartja a kapcsolatot a Nefela központjával, a Hármas-hegyi intézet munkatársaival. A meteorológusok a radaron követik a felhők mozgását, így a beavatkozás a vihar előtt 5-6, vagy ha gyorsan közeledik, csupán 1-2 órával kezdődik. Sms-en érkezik az üzenet, hogy a talajgenerátort azonnal be kell kapcsolni.