A bikaszezonra helyreállhat Tolnában a bérvadásztatás is

Hónapok óta nem jönnek a külföldi bérvadászok Tolnába sem a járványhelyzet miatt. Ez jelentős bevételkiesést jelent valamennyi megyei vadásztársaságnak, ugyanakkor az éves kiadások száma, összege jelentősen nem csökkent.

Mauthner Ilona

2019.12.30 Báta , Bátán vadhajtás volt. Vadászat után jól látható a teríték. Fotó: Makovics Kornél

Fotó: Makovics Kornél

A bátaszéki Keskenyi Földtulajdonosi Vadásztársaság elnöke, Molnár István elmondta, a „keskenyi” elnevezés egy Pörböly környéki földterület neve, ezt vette fel társaságuk.

– Ötvennégy tagunk van, és 5800 hektárt használhatunk, mely több száz földtulajdonos területe – mondta Molnár István. Aki vadászni szeretett volna a földtulajdonosok közül, azokat mind felvettük tagnak. Az elmúlt három évben 48 új lest csináltunk, és etetőket helyeztünk ki, hogy minél kevesebb legyen a gazdálkodók kára. A földtulajdonosokkal jó a kapcsolatunk, tiszteletben tartjuk a másik tulajdonát, nem fordulhat elő, hogy átautózunk bárki elvetett földjén, hiszen a vadászaink többsége maga is gazdálkodó – tette hozzá az elnök. – Idén nagy gondot okoz, hogy elmaradtak a bérvadászatok, a járvány miatt nem jöttek sem osztrák, sem német, sem olasz vadászok hozzánk. Ez gyakorlatilag közel hárommillió forint jövedelemkiesést jelent az idén. Arra számítunk, hogy szeptemberre, a bikaszezonra talán helyreáll a szokott rend.

Megyénkben kiemelkedően jó példa a 3400 hektáros vadászterülettel rendelkező Alsónánai Nimród Vadásztársaság kapcsolata a gazdálkodókkal. Dr. Berta Attila, a társaság elnöke elmondta, a hivatásos vadászaik megkeresték a nagyobb területtel rendelkező gazdálkodókat, akik kukoricát vetettek, illetve felvették a kapcsolatot a decsi szőlőhegyen azokkal a szőlőtermelőkkel is, akiknek új telepítésű ültetvényük van, amit a nyulak hajlamosak megrágni, és ezzel nagy kárt tudnak okozni. Itt szintén a védekezésről tárgyaltak. A vadkár megelőzése azért is kiemelt feladat most, mert a járvány miatt a külföldről érkező bérvadászok nem jönnek, ami milliós bevételkiesést jelent. Jelenleg egyedül a tagdíjakból kell fenntartani a társaságot, tette hozzá.

A vadkár fogalmát törvény szabályozza

Vadkárnak minősül a gímszarvas, az őz, valamint a vaddisznó által a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, továbbá a mezei nyúl által a gyümölcsösben és a kiskertekben okozott kár tíz százalékot meghaladó része. Tolna megyében is gyakori gond, hogy a vadak kárt okoznak a gazdálkodók területein, sőt még a bekerített kiskertekben is. A vad túlszaporodása miatt az utóbbi két évtizedben szinte folyamatosan növekedett a térített vadkár, ez tavaly országosan megközelítette a 2,6 milliárd forintot. Ennek negyede egyetlen megyében, Somogyban realizálódott, ezt Zala és Baranya, majd Tolna megye követte. A vadkár kérdéskörét a 2015-ös vadászati törvény új alapokra helyezte. A jogszabály rögzíti: a vadállomány nemzeti értékünk és a természetes életközösségek része, megjelenése nem tekinthető rendellenességnek a mező- és erdőgazdasági területeken. Ezzel együtt az ágazati szereplőknek kiemelt figyelmet kell fordítani a vadkárok korrekt felmérésére és kezelésére.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában