Egy tervezőgrafikus szemszögéből

2023.08.23. 11:30

Ma a plakát, mint műfaj gyakorlatilag halott

Képzett tervezőgrafikus, művész-tanár, aki Budapesten és Helsinkiben tanult, s most Székesfehérváron adja tovább a tudását. A tanítás mellett alkot is, főleg plakátokat, könyvillusztrációkat, festményeket. Csala Sándor egyik kedvelt témája a cirkusz világa. Az ezzel kapcsolatos képei, plakátjai külföldi kiállításokon is szerepeltek már. A nehézségekről is beszél az alábbiakban, például a mesterséges intelligencia térnyeréséről, ami az alkotók jelentős részét hátrányosan érinti.

Wessely Gábor
Csala Sándor az egyik cirkuszos plakátját mutatja (A szerző fotója)

Egy grafikus, aki legszívesebben plakátokat, könyvillusztrációkat készít. Csala Sándor Szekszárdon él, Székesfehérváron tanít, alkotásai pedig hazai és külföldi kiállításokon, kiadványokban láthatók. Meg a szobája falán: grafikák, plakátok, festmények.

Élete meghatározó élménye volt, amikor felsőfokú tanulmányai idején, az ezredfordulón Erasmus ösztöndíjasként Helsinkiben tölthetett egy szemesztert.

Munkái egy katalógusban

– Az University of Art and Design Helsinkin, Skandinávia legnagyobb művészeti és dizájn akadémiáján folytattam tanulmányokat – mondja –, de egy-egy hetet töltöttem Lappföldön és Szentpéterváron, továbbá jártam Tallinnban és Norvégiában is. Finnország nagyon szimpatikus volt: tiszta, kulturált, jómódú, nyugodt hely. Dizájnban erősek. Mindig érdekelt a festészet, de már Pécsen, a művészeti szakközépben a plakátkészítés felé fordultam. Akkoriban a lengyel plakátok tetszettek legjobban, amelyeket általában kézzel festettek, vagyis a vizuális kommunikációhoz ilyenkor szükséges a festészeti és a grafikai tudás egyaránt. Az érettségi vizsgamunkám és az egyetemi diplomamunkám is színházplakát-tervezés volt.

A Magyar Képzőművészeti Egyetem elvégzése után kereste a helyét, mint oly’ sok pályakezdő művész. És számára is bebizonyosodott, hogy megélni Magyarországon, például színházplakát-készítésből nem lehet. Szabadúszó grafikusként könyvillusztrálással kezdett foglalkozni, és előadásplakát-tervezés reményében színházakat keresett meg. Később tanítást vállalt részmunkaidőben, hogy amellett alkothasson.

Plakát

– Felvettem a kapcsolatot több színházzal – idézi fel a történteket –, de a visszajelzések nem voltak biztatóak. Egyrészt egyes színházak, olyan rosszul álltak anyagilag, hogy még plakáthelyeket sem tudnak vásárolni (például buszmegállókban), másrészt sok helyen az a szokás, hogy a rendező hozza magával a grafikusát. Én meg még nagyon messze voltam attól, hogy ezeken a körökön belülre kerüljek. Izgalmas területnek tűnt a könyvillusztrálás is, de biztos jövedelmet az sem garantált. Úgyhogy tanítani kezdtem 2005-ben a székesfehérvári Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakközépiskolában, grafikát.

Ideálisnak azt tartaná, ha meg tudna élni a kreatív grafikai munkáiból, ám az offline világban felnőtt alkotókat nemcsak a megrendelések hiánya sújtja, hanem az online módszerek térnyerése is. Napjaink nagy kérdése, hogy valaki mindenbe kóstoljon bele, mindenhez értsen egy kicsit, vagy egyvalamiben legyen kiemelkedő.

– A manapság menő online technológiát nem tanultam, de nem is vonz – hangsúlyozza. – A XIX. század utolsó harmadában kibontakozó tervezőgrafika, plakáttervezés művészetnek számított. Felismerhető volt rajtuk az alkotó stílusa, egyénisége. A régi idők plakátjai múzeumok féltve őrzött kincsei. Az utóbbi évtizedek reklámgrafikái általában a művészi kvalitás igénye nélkül készülnek. A reklámügynökségen párhuzamosan dolgoznak többféle feladaton, nagy a pörgés, ott nem az a lényeg, hogy valakinek legyen felismerhető stílusa, hanem hogy mielőbb ledarálja a feladatot, s ami elkészül nem alkotás, hanem termék. A plakát, mint műfaj, gyakorlatilag halott. Néhány ritka kivételtől eltekintve az utcán évtizedek óta nem lehet látni minőségi plakátokat. A művészi igénnyel készült munkák az utcáról visszaszorultak a galériákba.

Plakát

Az alkotó emberek jövője sosem volt tervezhető. Ma fenyegetettséget jelent az írni, komponálni, rajzolni „tudó” mesterséges intelligencia is. Kitörési lehetőséget a pályázatok kínálnak, melyek, legalább átmenetileg, anyagi és művészi függetlenséget biztosítanak.

– A mesterséges intelligencia tulajdonképpen lop – mutat rá. – A tárolt adatok felhasználásával piacképes alkotásokat hoz létre pár perc alatt, amire egy művésznek hetekre, hónapokra volna szüksége. Az alkotók mozgástere emiatt is beszűkül. Pályázati lehetőségek szerencsére vannak.

Elnyertem például 2010-ben a legrangosabb hazai dizájn támogatást, a Moholy-Nagy László Formatervezési Ösztöndíjat. Az adott egyéves időszak során cigány népmeséket illusztráltam, könyvet és promóciós anyagot terveztem. Cirkuszplakátok tervezéséhez az NKA (Nemzeti Kulturális Alap) alkotói támogatását nyertem el 2021-ben. Az egyik cirkuszplakátomat beválogatták a Lublini V. Nemzetközi Plakát Biennáléra. A cirkuszplakátjaimat láthatták az érdeklődők a visegrádi Circus Flow tárlaton, az Arany Rajzszög-kiállításon és a XXIII. Tervezőgrafikai Biennálén.

E plakátok a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, a Szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeum és a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti múzeum gyűjteményébe kerültek. Most készülök újabb illusztrációkkal az idei Arany Rajzszög-kiállításra.

Plakát

Triatlonozik

Csala Sándor 1975-ben született Szekszárdon. A Pécsi Művészeti Szakközépiskolában érettségizett grafika szakon, 1993-ban, majd felvételt nyert a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola rajz szakára, de csak két évet végzett el, mert akkor bejutott a Magyar Képzőművészeti Egyetemre, ahol 2001-ben szerzett tervezőgrafikus és vizuális nevelőtanár diplomát.

Szabadúszó alkotóként kezdte pályáját, aztán, 2005-től a székesfehérvári Tóparti Művészeti Szakgimnáziumban vállalt állást, részmunkaidőben. Amellett alkot és sportol, amatőr triatlonozó. A dombori triatlon versenyek arculattervezésében 2015 óta vesz részt. Táj- és városképeket is fest, de főként plakátokat és könyvillusztrációkat készít.

Eddig hét egyéni és mintegy kilencven csoportos kiállításon voltak láthatók a munkái, itthon és külföldön. Pályázatoknak köszönhetően kapott támogatást alkotások megvalósítására, kiállításrendezésre, katalógus-megjelentetésre. Jelenleg egy japán teacsomagolás grafikai tervezésén dolgozik, és készül a budapesti Arany Rajzszög-kiállításra.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában