Vége a szezonnak, pár hétig pihenhetnek a gazdálkodók

Érdemes azonban átgondolni néhány fontos dolgot. Évről évre visszatérő gondjuk a gazdáknak, hogy a mezőgazdasági munkák dandárja idején nincs elég munkáskéz. A megoldás az idénymunka, a szünidős diákok foglalkoztatása lehet.

A munkaügyi és az adóbírságra viszont ilyenkor is számíthat a foglalkoztató, ha nem néz utána az aktuális munkaügyi, adózási szabályoknak. Az alábbiakban ebben szeretnék segíteni. Szerencsés esetben a kereslet és a kínálat e téren is egymásra talál: a középiskolás, az egyetemi hallgató megkeresheti a jegyzetekre, új számítógépre, márkás edzőcipőre és még ki tudja, mi mindenre valót; az őstermelő, a családi gazdaság vezetője pedig fellélegezhet, lesz, aki leszedi a gyümölcsöt, a paprikát, a spárgát vagy mást.

Első lépésben azt kell tisztázni, hogy egyáltalán milyen formában szeretnénk foglalkoztatni a szünidős diákot – ehhez persze ismernünk kell ennek lehetséges módozatait. - ebben segít az Agrárágazat nevű hírportál.

Lényeges, hogy a diákok foglalkoztatásában meghatározó az életkor (is), ugyanis a tizennyolcadik életév betöltéséig figyelembe kell venni a munka törvénykönyve különös szabályait: fiatal munkavállaló, a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nem munkaviszony keretében történő foglalkoztatására is a fiatal munkavállalóra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni;

Ez a rendelkezés irányadó a polgári jog hatálya alá tartozó, így például a megbízási vagy vállalkozási jogviszonyok keretében történő munkavégzésére. Ennek alapján nem lehet érvényesen megbízási szerződést kötni a tizenhét éves tanulóval olyan munkára, amely esetében este 10 óra után is dolgoznia kell. Foglalkoztathatja a gazda a diákot például az iskolaszövetkezeten keresztül.

Az iskolaszövetkezetek legfontosabb célja, feladata, hogy munkalehetőséget teremtsenek a diákoknak. Noha ezt tekinthetik (és remélhetőleg: tekintik is) küldetésüknek, de akkor is meg kell maradniuk a szövetkezetekről szóló törvény (Szövetkezeti törvény) keretei között, annak szabályait maradéktalanul betartva. Ez még – őstermelői vagy akár családi gazdálkodó szemmel nézve – a szövetkezet dolga és gondja lehetne, de a hivatkozott törvény speciális, a foglalkoztatókat is érintő szabályokat fogalmaz meg az iskolaszövetkezetekre vonatkozóan.

Ez azt jelenti, hogy a Szövetkezeti törvény figyelembe veszi, hogy az iskolaszövetkezet tagjának már van egy alapjogviszonya: a tanulói, hallgatói jogviszony. Ebből következően az iskolaszövetkezet nappali tagozatos hallgató tagjának a törvényben szabályozott munkavégzése eltér az általános – biztosítási kötelezettséggel járó –munkaviszonytól.

Az iskolaszövetkezet bevonása helyett kereső tevékenység végezhető megbízási szerződéssel is. Ennek polgári jogi lényege, hogy e szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó – főszabály szerint a szerződés teljesítésekor – a megbízási díj megfizetésére köteles.

A megbízott köteles főszabály szerint a megbízó utasításait követni, és a megbízott megbízási díjra akkor is jogosult, ha eljárása nem vezetett eredményre, kivéve, ha az eredmény részben vagy egészben azért maradt el, mert a megbízott felróhatóan járt el. Ha a szerződés a megbízás teljesítése előtt szűnt meg, a megbízott a megbízási díjnak tevékenységével arányos részét követelheti.