Már indulhat a palántanevelés

Szegény nagymamám mindig, minden évben ő maga készítette el a kiskertjébe tervezett növények palántáit. Már hetekkel előtte gyűjtögette a kefires dobozokat, a gondosan beszerzett földbe – megfelelő tőzegből származó föld biztosítja a magok jó csírázását – ültette bele a magokat. 

A saját készítésű palánta is kiváló

Ott, ahol van kiskert, egyre többen készítik saját maguknak a palántákat, melyek egyre drágábbak, így érdemes velük kísérletezni.

Alapszabály, hogy a palántáknak a lehető legegyenletesebb hőmérsékletre van szükségük éjjel és nappal. A nappali és éjszakai hőmérséklet közötti különbség 5 és 10 fok között mozog. Minél kisebb a hőmérséklet ingadozás, annál inkább kedvez a palánták növekedésének és fejlődésének.

A legtöbb meleget a termést hozó zöldségek (paradicsom, padlizsán, paprika) igénylik, mert a kikeléshez legalább 25 fokra van szükségük, míg a káposztaféléknek (karfiol, káposzta, kel), a salátának és a spenótnak 18 és 22 fok közötti hőmérséklet is elegendő.

Hat hét kell a magok kikeléséhez

A fény is fontos, mert nem akarunk gyenge szárú palántákat. Ha rosszak a fényviszonyok (felhők, hó), csökkentsük a hőmérsékletet és a trágyázást. Amennyiben a felsorolt környezeti feltételek a növény igényének nem megfelelőek, a csírázás lelassul, a csíranövények elpusztulhatnak, a palánták gyengék lesznek, gyakran felnyurgulnak. A magvetésből hat hét alatt serdülnek kiültetésre alkalmas palánták.

A kertben is lehet dolgozni

Már kint a kiskertben is akad munka februárban. Ha a föld fagya kiengedett, a felszín megszikkadt, ne késlekedjünk a korai zöldségek (cukorborsó, saláta, spenót, sárgarépa, retek, hagyma, mák) vetésével. Csak az ősszel felásott talajba lehet – gereblyézés után – idejében vetni. A talajt alaposan elő kell készíteni, szükség esetén fertőtleníteni is kell a jó termés érdekében.

Ha esetleg megdőlt a palánta szára

Olvasóink közül többen panaszolták, miszerint gyakran előfordult, hogy megdőlt a palántájuk. Mi lehet ennek az oka?

A téli időszakban általános a fényhiány, amit a palánták különösen megsínylenek. A megnyúlt palánta nagyon érzékeny a gombás betegségekre. A palántadőlés betegséget gomba és baktérium is okozhatja, ami a talajban él, mondta az általunk megkérdezett kertész. 

A hiányos kelést a mag gyenge csíraképességének tulajdonítják. A betegséget segíti a csírázásra kedvezőtlen alacsony hőmérséklet, a talaj túlzott nedvességtartalma, és levegőtlensége. A palántadőlés ellen a szabadforgalmú gombaölő szerek közül a mankoceb hatóanyagúak 0,3  százalékos oldatával alaposan be kell öntözni a magvetés földjét a kipusztult palánták foltjában. A kezelés a gombát a talajban megöli. Kezelés előtt a föld száraz legyen, és legalább egy napot várni kell a következő öntözéssel.