Nefela helyett Jéger mérsékli a jégkárt

Májustól működésbe lép az ország egész területére kiterjedő jégkármérséklő rendszer, a Jéger. Három hét múlva már egy központi diszpécserszolgálaton keresztül kapják a generátorok kezelői az értesítést arról, hogy mikor kapcsolják be a berendezést.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai szerint az összes mezőgazdasági kár húsz százalékát okozza jégverés. A biztosítói adatok alapján ez azonban így is jelentős, tavaly például csaknem kilencmilliárd forintot fizettek ki ilyen jogcímen a gazdálkodóknak.

A három dél-dunántúli megyében már hosszú évek óta működik egy száznegyvennégy talajgenerátorból álló hálózat, amely része lett az országos rendszernek. A Nefela Dél-magyarországi Jégeső-elhárítási Egyesülés adatai szerint harminc év alatt hetvennégy százalékkal csökkent a mezőgazdasági jégkár a térségben. A biztosítói adatok alapján a kifizetett kártalanítások azonban még így is magasak.

A három talajgenerátoros megyében a nyilvántartott kártalanítások csaknem harmadát tették ki a jégkár miatt kifizetett összegek tavaly. A rendszer elindításával tehát nem szűnik meg minden probléma és nem szüntethető meg a jégeső. A biztosítókhoz érkező visszajelzések szerint egyébként a generátorok működési területén többször tapasztalt jelenség, hogy az apró jégszemek a felhőben sok esetben összetapadnak, és végül mégis nagy jégdarabokként hullanak alá.

Huszár István, a dél-duntántúli – köztük a Tolna megyeit is – működtető rendszer vezetője elmondta, a Nefela nem szűnt meg, országosan a neve Jéger lett. Ami biztosan változik még az az, hogy az adatokat az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) adja. Hogy melyik nap milyen idő várható, azt heti bontásban minden gazdálkodó e-mailben megkapja, illetve azt is így tudatják, hogy az adott napon mikor kell a generátorokat ki- és bekapcsolni.

Korábban a Nefela meteorológusa küldte az adatokat és a saját radarukra támaszkodva döntöttek a generátorok működtetéséről. Most egy központi diszpécserszolgálaton keresztül jut el az értesítés a generátorok kezelőihez. A korábbi száznegyvennégy generátor helyett a régiót százkilencvenhat generátor védi májustól, ebből tizenhat automata lesz, vagyis a ki- és a bekapcsolást nem ember végzi. Huszár István elmondta, a dolgozói létszámuk nem csökkent, sőt, két fővel nőtt.

A technológia fontos elemét képezik a pontos előrejelzések, mivel a hatékony működéshez a tényleges vihar előtt két-három órával már működtetni kell a berendezéseket. A rendszer kiépítői most az Országos Meteorológiai Szolgálattól várják annak előrejelzését, hogy mikor kell be-, illetve kikapcsolni a generátorokat. Országosan a több mint ezer eszközből csak kétszáz működik majd automatikusan.

Szakértők szerint a rendszer elsősorban azokban az esetekben bizonyulhat hasznosnak, amikor a viharokat már jóval az érkezésük előtt be lehet mérni. Ám továbbra is gondokat okozhatnak a helyi záporok és zivatarok, ezek ugyanis sokszor olyan hirtelen alakulnak ki, hogy sokáig még felhő sem jelzi az érkezésüket.

Az irányítóközpont a fővárosban van

Huszár István, a Jéger pécsi székhelyű igazgatója elmondta, országosan négy alegység működik, az irányítóközpont Budapesten lesz, három telephelyen pedig a diszpécserközpont küldi az információkat az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai alapján. Ez könnyebbséget jelent a régi rendszerhez képest, hiszen a felelősség ezentúl az OMSZ-é lesz. A gazdálkodóknak az idei évtől már nem kell fizetniük a szolgáltatásért, mert annak költségét a kárenyhítési alapból fedezik, amit az agrárgazdasági kamara is kiegészít.

Huszár István elmondta, az országos rendszer tervezésében, annak felépítésében a Nefela is segített.