2020.08.23. 07:00
Nem a lisztet, hanem a jó péket kell megfizetni
A kenyér ára már rég nem tabu, vagyis nem csinálnak abból elvi kérdést sem a pékségek, sem a nemzetgazdaság, hogy ennek az alapvető az élelmiszernek az árához csak végső esetben lehet hozzányúlni.
20200818 Kaposvár Slendy Pékség Augusztus 20-a kapcsán kenyérsütés illusztrációs fotó. Fotó: Muzslay Péter MP Somogyi Hírlap
Forrás: MW
Fotó: Muzslay Péter
Nincs többé különleges, kitüntetett helyzet, ha a kenyérről van szó. Ha kell, akár év közben is emelik a kenyér árát minden külön bejelentés nélkül. Idén a malmok szerint kevesebb lett az étkezési minőségű búza, amely kihathat az árakra, a pékek szerint azonban a kenyér árát már rég nem a liszt ára határozza meg.
Elmúltak azok az idők, amikor a kenyér árának emelése elvi kérdés volt. Bár ez egy ideje már megszűnt, még évekig óvatosan kezelték ezt a kérdést a pékségek. Ma azonban már a konkurencia sem jelent akadályt, hiszen egymás után zárnak be a pékségek a megyében és a megyén kívül is, egy-egy üzemnek ritkán kell új pékséggel osztozni adott területen a forgalmon. Kászpári Károly, a Frissten Pékség vezetője, aki egyben Tolna és Baranya megye pékszövetségének az elnöke is, szerdán éppen az Ország Kenyerének az ünnepségén járt Budapesten, amikor az új kenyérről kérdeztük.
– Egyelőre semmilyen áremelésre utaló jel nem érkezett a malmoktól, bár azt valóban hallani, hogy kevesebb lett idén az étkezési minőségű búza. Az igazság az, hogy a kenyér árának ma már nem az a legfontosabb meghatározója, hogy mennyi a liszt ára, hanem az, mennyiért tudunk egy vagy több jó szakembert foglalkoztatni. – mondta Kászpari Károly.
Nincs elég pék és betanított munkás. Bécsben például a minimális havi munkabér is 1500 euró, ezért ahhoz, hogy itthon tudják tartani az embereket, évente 15-20 százalékkal is emelni kell a fizetéseket. Tudni kell azonban, hogy az osztrák kenyér akár tízszer drágább is lehet, mint a magyar. Az viszont nem járja, hogy a bérek az osztrák szintet, de az árak a magyar szintet képviseljék. Sokan azt is meggondolják, érdemes-e ennyi pénzért, éjszakánként, hétvégén, ünnepnapokon komoly fizikai munkát végezni.
A bátaszéki Brot Kft.-nek például több munkatársa augusztus 20-án is dolgozott, hiszen ők sütötték ki a város lakói között szétosztott bucikat is, melyeket a katolikus templomban Krisztián atya áldott meg. Szőcs István, a cég munkatársa elmondta, náluk tavaly tíz százalékkal emelték a kenyér és a péksütemények árat, de még így sem követték le a liszt és az egyéb alapanyagok drágulását.
A vásárlók ennek ellenére gyakran a szemükre vetik, hogy a hipermarketekben van olcsóbb kenyér.
Nagyon sokféle kenyér van most
Hányféle kenyér van, kérdeztem Kászpári Károlytól, aki viccesen azt válaszolta: háromféle. Jó kenyér, az elfogadható és a nem ehető. De a viccet félretéve, ma már szinte összeszámolhatatlan, hogy a pékségek hányféle kenyeret készítenek. Sokfajta gabonát, adalékokat, magvakat és különböző technológiákat alkalmaznak. Mindenki talál magának megfelelőt, a pénztárcájához mérten. Emiatt nem is érdemes arról beszélni, drágul-e a kenyér, hiszen csak a legegyszerűbb kenyér árát – igaz ebből fogy a legtöbb – tartják számon a vásárlók. A Magyar Pékszövetség adatai szerint is egyre jobban koncentrálják a piacot a nagy áruházláncok sütödéi, amelyek egyre több terméket állítanak elő. Nagy mennyiséget rendelnek, cserébe alacsonyan tartják az árakat. Emellett a mintegy hatszáz, hazánkban működő albán sütőipari cég súlya is növekszik a piacon.