Januártól már él a kútamnesztia, három év a haladék

A Tolnai Népújságban már többször foglalkoztunk a fúrt kutak fennmaradási és engedélyezési feltételeivel. A 90-es években ugyanis nagy divat volt kutat fúratni a megyében, mert erről oldották meg a hobbikertek locsolását, sőt bizonyos esetekben az állatok itatását is, és van, ahol ellátja a háztartást is, így valószínűsíthető, hogy legalább minden harmadik háztartásban lehet ilyen kút vidéken.

A január 1-én hatályba lépett jogszabály alapján az Agrárminisztérium kútamnesztiát hirdet a korábban engedély nélkül létesített, az első vízzáró réteget el nem érő, mezőgazdasági öntözési célú kutakra. Bejelentésük a Nemzeti Földügyi Központhoz 2023. december 31-ig szankciómentes lesz.

A törvénymódosítás emellett lényeges egyszerűsítést hajt végre a mezőgazdasági öntözési célú kutak nyilvántartásba vétele és a vízjogi engedélyezése tekintetében azzal, hogy a bonyolult engedélyeztetési eljárás helyett egy egyszerűsített adatlapon történő bejelentés-kötelessé válik, ha a vízkivétel kizárólag talajvízből történik.

A magyar gazdák számára ez az érdemi egyszerűsítés költséget, időt és adminisztrációs terhet is csökkent. Az egyéb, mélyebb kutak létesítése és üzemeltetése azonban továbbra is vízjogi engedélyhez kötött marad.

Az Agrárminisztérium becslései alapján hazánkban tíz- és százezer közé tehető az ilyen engedély nélkül üzemelő öntöző kutak száma, amelyek a felszín alatti vízkészletek védelmének szempontjából is kockázatot jelenthetnek. A törvénymódosítás célja, hogy megoldódjon az az évek óta súlyosbodó probléma, amelyet az engedély nélkül kialakított kutak jelentenek a mezőgazdaságnak és a környezetnek.

Borítóképünk illusztráció.