Már metszik a szőlőt és a gyümölcsfákat a gazdák

Sokan dolgoztak a szőlőültetvényekben a két ünnep között is. Most kellemes az idő, a hajnali fagyok nyomait hamar eltünteti a reggeli napsugár, így lehet bátran dolgozni. Ki tudja, milyen hideg lesz februárban – mondta Mészáros Péter szekszárdi szőlőtermelő, aki hozzátette: sokat ígérőek a vesszők. Az ő ültetvényében már hetek óta folyik a metszés.

– Sajnos a kézi munkához kevés a hozzáértő szakember, és ők is az idősebb korosztályhoz tartoznak, mondta a fiatal termelő. Az új telepítésű szőlőknél lehetne géppel is metszeni, de a megyében erre még alig akad példa, így tehát marad a kézi munka. A szőlő most még nyugalmi állapotban van, a vesszőkben a nedvkeringés nem indult be. Ugyanakkor a nagyobb területen gazdálkodó szőlősgazdák jól tudják, hogy nem késlekedhetnek, mert a vegetáció márciusra várható beindulásáig valamennyi tőke metszésével végezniük kell.

A szekszárdi és a tolnai borvidék termelői elégedetten nyugtázták, hogy kár nem érte eddig az ültetvényeket, a gazdák visszajelzései alapján kitűnő állapotban vannak a vesszők. Jó hír ráadásul, hogy a gyakori őszi és téli csapadék teljes egészében hasznosult az ültetvényeken, főleg ott, ahol szüret után elvégezték a talaj mélylazítását, a következő termést megalapozó munkát.

Évtizedes tapasztalat, hogy a szőlőben a nagy bajt a február vége okozhatja. A mélynyugalmi állapotnak valamikor Vince-nap (január 22.) után van vége, ezt követően nagy változás indul meg a növényben, a cukor átalakul keményítővé, ami már nem véd annyira a fagytól. Egyszerű próbát is tehetünk otthon, vágjunk le egy vesszőt a szőlőről, és tegyük vízbe a meleg szobában. Ha nem indul meg a növény, akkor még tart a mélynyugalmi állapot, ha kizöldell, akkor már túl van ezen az időszakon.

Nemcsak a szőlőben, de a gyümölcsösökben is csattognak a metszőollók, alakítják a koronát a gazdák. Az elmúlt hetek csapadékos időjárásának köszönhető, hogy a talaj is feltöltődött, így nincs akadálya annak sem, hogy a kihalt fákat most pótolják. Metszés nélkül a gyümölcsfák elveszítik formájukat, kevesebb virágot és termést hoznak, és hamar felkopaszodnak, mondták az általunk megkérdezett gazdálkodók.

Ugyanakkor nehézséget jelent, hogy a különböző gyümölcsfákat eltérő metszéssel lehet optimális növekedésre bírni. Nem mindegy az sem, mennyi idős a fa. Általános érvényű szabály, hogy mindig a metszés alatt lévő rügyek hajtanak ki legerősebben, illetve minél erősebben metszünk vissza egy ágat, annál erőteljesebben hajt ki.

Aki mezőgazdasággal foglalkozik, az tudja, mennyire fontos a növényeknek is, ha a téli hónapokban hideg van, tavasszal pedig végre elindulhat a nedvkeringés. Nem szerencsés, ha a biológiai egyensúly felborul a szeszélyes időjárás miatt. Dr. Vörös Géza szekszárdi agrár­-szakmérnök elmondta, az viszont tévedés, hogy a kártevők szaporodását elősegíti a jó idő. A kártevők többségére ugyanis ez nem vonatkozik, csak a lárva- vagy imágóalakban telelőkre, ezek a melegben hamar előjönnek és lerágcsálják a rügyeket. A tojásalakban telelő kártevők többsége még a mínusz 25-30 fokot is túléli, tehát nagyon hidegnek kellene lenni ahhoz, hogy ezek elpusztuljanak.

Fontos az optimális metszési idő

Jelenleg az alma- és körtefákat, a meggyet és a szilvát lehet metszeni, a barackosokkal még várni kell. Minden növénynek megvan az optimális metszési ideje. Sövények esetén a gyorsan növő fajokat kétszer: tavasz végén és nyár végén metsszük, míg a lassabban növőket elegendő évente egyszer, nyáron. A nyáron virágzó bokrokon a virágrügyek a friss hajtásokon fejlődnek, tél végén, még a hajtások növekedése előtt metsszük őket. A tavasszal virágzó bokrok esetében a virágrügyek az előző évi hajtásokon fejlődnek ki, tél végén nem szabad őket metszeni. Elvirágzás után távolítsuk el a felesleges hajtásokat. A zöldmetszést a nyár közepétől, főleg az érzékenyebb fáknál végzik, de augusztus végéig be kell fejezni.