Költséghatékonyra szervezik át a gazdaságukat

Az állatállomány már a múlt évben is jelentősen csökkent. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a szarvasmarhák száma a múlt évi júniusi 902 ezerről decemberre 885 ezerre esett, míg sertésből a júniusi 2,7 millió helyett decemberben már csak 2,6 milliót tartottak a hazai telepeken. A visszaesés az anyakockák számában is tetten érhető, a létszám fél év alatt mintegy százezerrel lett kevesebb, decemberben alig érte el a 148 ezret. A juhlétszám is jelentősen csökkent, a júniusi 928 ezer helyett decemberben már csak 871 ezer példányt tartottak számon az országban.

Főleg a drága takarmány és a kevés munkaerő miatt igyekeznek az állattartók úgy átszervezni a gazdaságukat, hogy az minél költséghatékonyabb legyen. Így tett Bognár Ferenc családja is, nekik Rudolfmajorban van a telephelyük. 

– Tíz éve foglalkozunk húsmarhákkal – mondta a családfő. – Tizenkét üszővel kezdtünk, mára száz van belőlük. Először a tizenkét Kiskunfélegyházáról hozott üsző mellé vettünk egy Limuzin törzs bikát a gyulaji tsz-től. Saját szaporításba kezdtünk. Az üsző borjakat mindig meghagytuk szaporítás miatt, majd négy éve ismét vásároltunk egy törzs bikát Gyulajról. Most odáig jutottunk, hogy 80 tehenünk van, 20 üszőnk és a borjak. Jelenleg karámban vannak, de április közepétől késő őszig kint tartjuk az állatokat a legelőkön. Külön, elkerítve vannak az üszők – fiatalabb tehenek – és a fiatalabbik bika, illetve villanypásztorral külön elkerítve a tehenek és az idősebbik bika. Az üsző és bikaborjak pedig borjú óvodákban, és ahogy elérik a 200–250 kilós súlyt, már le lehet őket adni.

A tehenek kilenc és fél hónapra ellenek. Mivel nincsenek elkülönítve a bikáktól, így szinte folyamatos a vemhesség az állományban, mondta Bognár Ferenc. Évente 40 körüli a borjak száma, amit értékesítenek, tette hozzá.

A gazdaságukban ezer bika is van, így nem szeretnék tovább szaporítani a húsmarha állományt, mert ennyi állat tartása, gondozása sok időt és pénzt igényel. Mivel saját legelőik, szántóterületeik vannak, így sokat tudnak a költségeken spórolni, de a munka ami ezzel jár rengeteg, mondta Bognár Ferenc. Sajnos hozzáértő állattgondozót nem találtak, pedig a teljes ellátás mellett meg is fizetnék a munkáját. Így marad a család, akire számíthatnak. 

Áprilistól annyiban lesz könnyebb, hogy az állatok kint lesznek a legelőkön, nem kell kihajtani, behajtani őket. Az idei év biztatóbban indul, mint amilyen a tavalyi volt. Több a csapadék, és remélik, hogy a fű is gyorsan nő majd. Ha az első kaszálás – ami május végére várható – jól sikerül, akkor már nem lesz nagyobb baj, tette hozzá a gazdálkodó.

Több szakember is hangsúlyozta, a külső körülmények – a piaci helyzet alakulása, az időjárás, az uniós többletelőírások és a szigorúbb szabályok, valamint a fogyasztói elvárások – és a jövedelmezőség romlása miatt óriási jelentősége lesz annak, hogy az állattartóknak nyújtható támogatási lehetőségeket maximálisan kihasználják. Kulcsfontosságú, hogy a támogatások kifizetése a lehető leggyorsabban megtörténjen.

Az áprilisban induló kérelmezési időszakban az állatalapú támogatások esetében figyelmet kell fordítani az ENAR-ban szereplő adatok (például: állatmozgás és szaporítási adatok) jogszabályban foglaltaknak megfelelő, naprakész vezetésére – írta közleményében az Agrárminisztérium. A támogatási jogcímek kérelmezéséhez a Magyar Államkincstár előre kitölti, vagyis megszemélyesíti a kérelmeket, amelyeket az Egységes Kérelem elektronikus felületén lehet majd beadni. Fontos hangsúlyozni, hogy a valóságnak megfelelő adatokkal akkor személyesíthetők meg az állategyedek, ha az ENAR naprakész információkat tartalmaz.