Már a húsvétra készülnek vármegyénk juhászatai

Tavaly elégedettek voltak a juhászok húsvét előtt ugyanis az azt megelőző évekhez képest jó árat fizettek a bárányokért. A pandémia alatt bizonytalan volt az is, hogy egyáltalán el tudják-e szállítani – lesz-e fuvaros – az állatokat a célországba. A nagy covid járvány után két évvel úgy tűnik rendeződött a helyzet, van igény a húsvétra szánt bárányokra. A gond most az, hogy nincs elég belőlük. 

Hónapokkal ezelőtt el kellett dönteniük az állattartó gazdáknak, hogy bevállalják-e, hogy legkésőbb januárban ellenek majd az anyajuhaik, hiszen így „készülnek” majd el a piacra való bárányok.

Bogyiszlón nem hagyták ki az idei húsvétra való készülődést, mondta Bajusz Bálint juhász és abban is bíznak, hogy lesz elég takarmányuk.

Bognár Ferencnek és családjának Rudolf­majorban van a telephelye, ahol többféle állatot nevelnek, a borjak, sertések mellett birkákat is. A törzs­állományuk is jelentős, magyar merinó és német fekete fejű juhokat, nagy genetikai háttérrel rendelkező anya- és apaállatokat tenyésztenek. A magyarmerinó-törzstenyészetet a veszélyeztetett kategóriába sorolták, mert tízezer alá esett a számuk.

Idén ők kihagyják a húsvétra való készülődést, már ami a bárányok neveléséhez kapcsolódik.

– Mi április végére, május elejére időzítettük az elléseket. Ennek egyszerű oka van, emberhiány. Régóta keresünk juhászt, aki szállást, teljes ellátást is kapna a fizetése mellé, de egyelőre jó szakembert nem találtunk, kényszerből alakult így most a bárányok nevelése. Abban bízunk, hogy az olaszok nagy ünnepére, augusztus közepére, a Ferragostóra a bárányok piacképesek lesznek. Egyébként olyan a piac mint a lutri, hol a kisebb súlyú, hol a nagyobb súlyú bárányokra van igény, nehéz ezt előre kitalálni. Bízunk benne, hogy akkor is magas lesz még az ára – mondta a családfő, Bognár Ferenc, aki úgy tudja, 1250 és 1600 forint között fizetnek most az élő bárány kilójáért.

A diósberényi Czigler Károly gazdaságában januárban születtek meg a kisbárányok, bíznak benne, hogy húsz kiló fölé híznak még a szállításuk előtt. Most ugyanis a nagyobb súlyúakra lesz igény. Náluk családi hagyomány a juhászkodás, Károly bácsi szülei is ezzel foglalkoztak. Kérdés, a jövőben ki viszi majd tovább a vállalkozásukat. Több száz birkájuk van és hozzá kellő mennyiségű legelő, szántó, így a szükséges takarmány nagyobb részét megtermelik.

Eddig kegyes volt az időjárás, a nem ellő állatokat ki lehetett hajtani a legelőkre. Bíznak benne, idén nagyobb lesz a fű mint tavaly volt a nagy aszály miatt.

A vármegyében átvett bárányok többségét egy kiskunlacházai cég viszi a saját telepére, onnan viszik majd tovább az olasz, illetve a nagyobb példányokat az arab piacra.

Sajnos a hazai piacon, boltokban sem húsvét előtt, sem máskor nincs nagyobb kereslet a bárány- vagy a birkahúsra. Így az állattartók arra kényszerülnek, hogy külföldre értékesítsenek. Jól jött pár éve a brexit a hazai juhászoknak, Nagy-Britannia kiválásával áruhiány keletkezett, és emiatt soha nem látott magasságokba emelkedett a bárány ára az európai uniós piacon. Az áruhiány mellett új piacok is nyíltak a magyar juhok előtt: az arab országokban megnőtt a fizetőképes kereslet, emellett Európán belül is nőtt a muszlim lakosság aránya, ami jó alapot ad annak, hogy a hazai gazdák a nagyobb súlyú bárányokat is könnyűszerrel el tudják adni. A hazai fiatal bárány legfontosabb felvevőpiaca még mindig Olaszország, a nagyobb súlyú állatokat azonban Szaúd-Arábiától Izraelig keresik a vevők. 

Az előrejelzések szerint a kedvező piaci tendencia az év további részében is megmaradhat.