Az új mezőgazdasági technológiával olcsóbbá, hatékonyabbá válhat a termelés

A Közép-Duna mente hazánk egyik kiemelt fejlesztési térsége, mely három megyét, annak összesen 99 települését foglalja magába. A térségben működő Közép-Duna Menti Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. tavaly a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel (MATE) közösen nyert el egy pályázatot, melynek legfőbb célja a precíziós mezőgazdasági technológiák bevezetésének és elterjesztésének elősegítése a térségben.

A projekt múlt év áprilisának elején indult és idén május 31-én zárult. A mostani rendezvényen az együttműködésben résztvevő partnerek képviselői az agrárfejlesztést támogató program kutatásainak, szakmai rendezvényeinek eredményeiről számoltak be a jelenlévőknek, agrárszakembereknek, településvezetőknek szerdán Pakson, az Erzsébet Nagyszállodában. 

Süli János, a térség országgyűlési képviselője köszöntőjében úgy fogalmazott: az ivóvíz és az élelmiszer lesz az elkövetkező évtized stratégiai ágazata, legnagyobb értéke. A jelenlegi mezőgazdasági technológiai fejlesztéseket egy háborúhoz hasonlította: azt mondta, aki megnyeri a csatát, az győz az élelmiszerpiacon.

– Az új technológia azt teszi lehetővé, hogy minél olcsóbban, hatékonyabban és jobb minőségben gazdálkodjunk – mutatott rá a képviselő, aki szerint a most lezárult programnak köszönhetően meg van minden alapja annak, hogy ez a 99 település egységesen fejlődjön, csupán anyagi forrás szükséges a fejlesztések elkezdéséhez. Reményét fejezte ki, hogy az elmúlt időszak nehézségei lezárulnak, és az uniós források elérhetővé válásával lehetővé válik az elkészült program megvalósítása.

Dr. Gyuricza Csaba, a MATE rektora beszédében visszatekintett öt-hat évvel korábbra, amikor Süli János akkori paksi atomerőmű bővítésért felelős tárca nélküli miniszterrel egyeztetni kezdtek egy olyan vidékfejlesztési program elindításáról a térségben, amely az atomerőmű bővítéséhez kapcsolódna. – Azóta az intellektuális háttértudás megteremtésével létrejött az az intézményrendszer, amelyet ma Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemnek hívunk és azt a komplex tudást nyújtja, ami ma ahhoz szükséges, hogy akár egy település vagy egy vidék, esetleg egy térség komplex fejlesztését meg tudjuk valósítani – fogalmazott a rektor.

– Nemcsak a mezőgazdaság fejlesztéséről, növénytermesztésről, a precíziós gazdálkodásról van szó, hanem egy átfogó programról, amelynek a legfontosabb célja, hogy a vidék népességmegtartó erejét, a helyi gazdaságokat segíthessük ezáltal. Hogy ki tudjuk használni a lehetőségeket, amelyek a magyar vidéken szinte mindenhol rendelkezésre állnak, és amelyet ma messze nem hasznosítunk – hangsúlyozta.

A szakember szerint olyan dinamizmus tapasztalható ma az agrártudomány, az élelmiszergazdálkodás fejlődésében, amelyet ha nem követünk le a gyakorlatban, ha nem visszük be a mindennapokba a csúcstechnológiát, akkor az törvényszerű lemaradáshoz vezet. Dr. Gyuricza Csaba a téma kapcsán beszélt a generációváltás problematikájáról, de a program jövőjéről is.

– A munka itt nem ért véget, most kellene igazából elkezdeni ahhoz, hogy ki lehessen teljesíteni – emelte ki a rektor, aki reményét fejezte ki, hogy a térségben elindult együttműködésekkel a jövőben még magasabb szinten folytathatják a programot és az elért eredményekkel a döntéshozókat is sikerül meggyőzniük azt illetően is, hogy a komplex régiófejlesztést segítő programot az egységes agrárfejlesztés érdekében idővel az ország többi területére is ki tudják terjeszteni.

A rendezvényen a látogatók megtekinthették a projekt keretében beszerzett agrárprecíziós eszközöket, valamint termékbemutatón és kóstolón várták őket a helyi termelők áruiból.