A növényvédő szerek kivonásának árát a fogyasztó is megfizeti

Egyre többet panaszkodnak a gazdák, nehéz megvédeni a betegségektől a szántóföldi növényeket, de a gyümölcsfákat, szőlőt is. Ennek oka, hogy az uniós elvek szerint kivonták a forgalomból az olyan permet- és csávázószereket, melyekben – a szakértők szerint – sok a környezetre ártalmas toxin. Ezzel elméletben mindenki egyet is ért, de érdekes módon a kukacos almát, kevésbé mutatós paradicsomot senki sem veszi meg a piacon.

Mauthner Ilona

A nitrátérzékeny területeken egyáltalán nem lehetne vegyszert használni (Illusztráció: MW)

Enyhülés jöhet a növényvédőszer-felhasználás uniós korlátozása kapcsán a magas kockázatú növényvédő szerek használatát illetően. Folyamatosan zajlanak a szakértői egyeztetések, a sarkalatos részek tárgyalásába azonban még nem fogtak bele, mert nagyon sokáig kellett várni az előzetes hatástanulmány elkészítésére is. A tanulmány egyébként azt mondja ki, hogy a növényvédő szerek drasztikus korlátozása nem okoz terméskiesést és élelmezési gondokat.

A rendelettervezet a növényvédő szerek használatának 50 százalékos csökkentését írja elő 2030-ig, most amiatt folyik a vita, hogy mennyire igazságos az 50 százalékos csökkentési cél. A tagállamok nagyon felháborodtak a rendelettervezetben megadott számolási módon, és azon, hogy az érzékeny területeken nem lehet(ne) majd növényvédő szert használni. Az eredeti terv szerint ebbe a kategóriába tartoznának a nitrátérzékeny területek is. Magyarország területének 70 százaléka nitrátérzékeny, Dániában ez az arány közel 100 százalék.

– Az unióban nagyon erős a zöld lobbi, határozottan érvényesítik az akaratukat – mondta dr. Vörös Géza, szekszárdi agrárszakmérnök. Idén a gazdáknak nagy gondot okozott a kukoricatermesztés során a bagolylepkék és a molyok elleni védekezés, mert számos hatásos készítményt kivontak már a forgalomból. Ugyanez a helyzet a gyomirtó- és a csávázószerek körül is. A baj az, hogy megfelelő helyettesítő készítményeket nem tudnak ajánlani. A szándékot mindenki megérti, kímélni kell a környezetet. A gazdák viszont nem tudják eladni a molyrágta kukoricájukat, búzájukat.

Az unióban ritkaságszámba megy az, ami nálunk rendszerszinten kidolgozott: a kockázatosabb növényvédő szerek megvásárlására és alkalmazására csak növényorvosi vénnyel van lehetőség. A növényvédő szerek felhasználása képesítéshez kötött, vásárlási feltételei is ezt a célt szolgálják. Az integrált növényvédelem alapjainak megteremtése hazánkban az 1960-as években kezdődött.

A növénytermesztési tevékenység elképzelhetetlen okszerű és fenntartható növényvédelem nélkül, mondta dr. Vörös Géza.

– Az unión belül 2011-ben változtattak az engedélyezési elveken, az addigi kockázatalapú értékelés helyett veszélyalapú értékelés lépett életbe. Így a 10 évenként esedékes hatóanyag-felülvizsgálatokon rendre „elbuknak" az egyébként hatásos és eddig biztonságosnak ítélt hatóanyagok. A glifozát (ez egy gyomirtószer) esetleges kivonása Európa-szerte fájó pont a gazdálkodóknak. A legutóbbi lényeges esemény a glifozát háza táján az volt, hogy négy EU-tagállam (Magyarország, Franciaország, Svédország, Hollandia) kapta meg a hatóanyag újraértékelésének feladatát. A szakmai vizsgálat lezárult, és nem találtak olyan okot, amely kizárná a hatóanyag használatát. Év végéig kell pontot tenni a döntéshozóknak a glifozát-ügy végére.

Védeni kell a környezetet, a talajt

Az európai polgárok számára a fenntarthatóság és a környezetvédelem bekerült a prioritások közé, amivel egyébként nincs is probléma, hiszen mindenki egyetért az egészséges élelmiszerek iránti igénnyel. De számtalan kérdés merül fel, például, hogyan fog reagálni az európai polgár arra, ha esetleg duplaannyiba fog kerülni emiatt az élelmiszer, mint most?

Kérdés az is, hogyan felelünk majd meg a biztonsági előírásoknak, ha olyan országokból kell importálni élelmiszert, ahol jóval lazább a szabályozás?
Hazánkba főleg az ukrán és a szerb határon érkezik be illegális növényvédő szer. A NAV, a határrendészet, a növényvédelmi felügyelők összehangolt munkája segíti a csempészáru elfogását. A tettesek komoly bírságra számíthatnak.

Az illegális készítményekben előfordulhat, hogy egy gombaölő szerben például gyomirtó is van, ami miatt a kultúrnövény ki is pusztulhat. Reklamálni, kártérítést követelni természetesen sehol sem tud a felhasználó az illegális beszerzés miatt. Egy nem jól összeállított növényvédőszer a kicsapódás miatt eltömítheti a permetezőgépek fúvókáit, ami tekintettel a mai modern gépek árszintjeire, óriási javítási költséget eredményez. És előbb-utóbb a szermaradvány-vizsgálatokon is megbukik a termés.