Szűkül a növényvédő szerek köre, cél a környezet védelme

Az Európai Parlamentnek nem sikerült érdemi döntést hoznia a fenntartható növényvédő szerek használatról, és ebben az ügyben idén már nem is fog döntés születni - hangzott el az Agrárszektor konferenciáján, a napokban. A glifozát engedélyét azonban újabb 10 évre meghosszabbítják az Európai Unióban, bár lehet, egyes tagállamok saját hatáskörükben be fogják azt tiltani. A szakértők szerint a jövő növénytermesztéséhez elengedhetetlen az integrált növényvédelem, ám ennek a hagyományos növényvédő-szerek is a részét képzik. 

A konferencián elhangzott, az áremelések nem kerülték el a növényvédő szereket sem. Ehhez az olyan külső körülmények is hozzájárultak, mint a pandémia, az orosz-ukrán háború és az energiaárak emelkedése. Amire sokan nem gondolnak, hogy a kutatás-fejlesztés is nagyon drága, az előadók szerint az elkövetkező időszakban tudatos tervezés és fegyelem kell a termelői oldalról ahhoz, hogy túléljék ezeket a nehéz időket.

Többe kerül a növényvédelem

Krieser János aki a Paks környéki Pusztabír Kft. vezetője, egyben a vármegyei gabonaválasztmány tagja is, elmondta, az, hogy mikor, melyik növényvédő szert vonják ki a forgalomból és a helyébe másikat tesznek, az sokszor a vegyszeres lobbitól is függ.

– Sajnos a repcetermesztéséhez már alig találni olyan rovarölő szert, mely használ is. Szűkös lett a választék, a kevésbé hatékony készítmények maradtak a piacon, ezekből viszont többet és többször kell használni, hogy valóban hassanak, így viszont sokkal többe kerül a növényvédelem a gazdálkodónak - mondta Krieser János. Az új szabályozás szerint a zöldítési programot támogatják. Az elvárás az lenne, hogy a szántóföldek minden évszakban zöldek legyenek, vagyis ne hagyják betakarítás után sem üresen. Így viszont – például a kukoricabogár – remekül szaporodik. Közben a rovarirtók köre egyre szűkül.

Több tolnai gazdálkodó is megerősítette, hogy örülnek annak, hogy a glifozát – ez egy régi rovarölő szer – újabb tíz évre kapott engedélyt. Bár hanzánkban is megszigorították, hogy mikor és mire lehet használni.

A glifozáttal kapcsolatban egyébként a konferencián elhangzott, egy nagyon átpolitizált folyamat végén egy tudományos döntés születhetett. A készítményeket most a tagállamok újraengedélyeztetési eljárásnak fogják alávetni. Lesznek országok, ahol szigorítják majd a felhasználást, máshol teljesen betiltják majd a glifozát tartalmú szereket. Magyarországon megmaradnak a készítmények, csak minimális változások várhatóak az engedély okiratokban, valószínűleg a dózisok lesznek maximalizálva.

Mit lehet csinálni, hogy 3-4 évente ne legyen pocokhelyzet?

A szakemberek szerint a pockok felszaporodása ellen elsősorban kemény hidegek kellenének, nedves telek, sok csapadékkal. Sajnos egyre kevesebb a rágcsálók ellen felhasználható szer, és ha nem lesznek biztonságos és rendelkezésre álló hatóanyagok, ezek hiányában csak az időjárás kezelheti ezeket a helyzeteket. A tapasztalat az, hogy a mostani felszaporodás több szerencsétlen körülményből kifolyólag alakult ki. A szakemberek szerint a kártevő természetes ellenségeinek megfelelő élőhelyekre lenne szükség a mezőgazdasági hasznosítású területek mentén, erdősávok telepítésére és egyéb, a ragadozókat támogató intézkedések meghozatalára.

Jövőre kevés pénz jut a növényvédelemre

A termelők a készítmények vásárlásakor keresik a jó ár-érték arányt. Jövőre különösen igaz lesz ez, hiszen kevesebb lett a pénzük a gazdáknak a szezon újra indításához. A hamisítás és az illegális termékek kapcsán a szakértők szerint a nem uniós teremékeknél komoly a kockázat. De még ha valóban azt a szert is veszi a termelő illegálisan, amit akart, akkor sem tudhatja, hogy azt biztonságosan és rendesen tárolták-e, és emiatt nem veszített a hatékonyságából. Ha a gazdálkodók a jövőben olyan rendszerben tudnak termelni, ahol lehet előre látni és tervezni, akkor vissza fognak szorulni az illegális növényvédő szerek.