Kéménytűzhöz riasztották a földvári tűzoltókat

Nem kellett sokat várniuk 2023 első bevetésére sem, hiszen vasárnap már kéménytűzhöz riasztották a csapatot.

Hogyan előzzük meg a kéménytüzet? – avagy jó tanácsok a fatüzeléshez.
A szilárd tüzelés, elsősorban a fatüzelés eredményeként a tökéletlen égésből eredően elégetlen gázok (szén-monoxid, fagáz) távoznak a füsttel, továbbá korom, kátrány, szurok keletkezik, ami a kémény belső falazatára, sok esetben az összekötőelemben (füstcsőben), vagy akár már a tüzelőberendezésben is lerakódhat. Ezek az éghető lerakódások megfelelő hőmérsékletet elérve meggyulladhatnak.

A kéményégetés az a folyamat, amikor mesterségesen a kéményseprő gyújtja be a lerakódást, majd a teljes kiégést követően kitisztítja a kémény járatát. Ez esetben teljesen biztonságos a „kéménytűz”, mivel folyamatos az ellenőrzés. Ez egy tisztítási technológia, aminek a szükségességét és biztonságos elvégezhetőségét a kéményseprő dönti el. Sok esetben órákig tarthat egy ilyen beavatkozás, tehát célszerű azt inkább megelőzni. 

Az éghető lerakódások spontán, önmaguktól való begyulladása és kiégése:
Abban az esetben, ha kéményseprő által rendszeresen ellenőrzött és tisztított kéménynél következik be a spontán kiégés, nagy valószínűséggel semmilyen probléma nem lesz. A kiégést követően meg kell rendelni egy kéményseprést és műszaki vizsgálatot, majd ha a vizsgálat nem talál a biztonságos üzemeltetést veszélyeztető elváltozást, a további használatnak nincs akadálya. Fontos megjegyezni azonban, hogy a kéménytűz nem használ a kéménynek, a hirtelen hősokk, a szokásosnál nagyobb hőtágulás a kémény állagromlását felgyorsíthatja, célszerű tehát megelőzni a spontán kéménykiégést.

Ha a kéményseprő által nem ellenőrzött, nem tisztított (esetleg üzembe helyezés előtti kötelező műszaki vizsgálat nélküli) kéménynél következik be a spontán kiégés, vagy a nem szakember végzi a kiégetést, előfordulhat, hogy a kéménytűzből épülettűz lesz.

Ha kéménytüzet észlel, akkor a helyes magatartás, hogy a kémény járatába az égést tápláló levegő útját el kell zárni. Ez történhet a tüzelőberendezéseken az égési levegő bevezető nyílások lezárásával, a hamu-, tűztér- és tisztító nyílások, ajtók lezárásával, és a kémény tisztító-, ellenőrző nyílásainak, ajtajainak és egyéb légbevezetőinek lezárásával. Ezen felül a kéménypillér környezetében található éghető anyagok hűtéséről gondoskodni kell (pl.:
parketta, lambéria).

Mindezeknél sokkal fontosabb a kéménytűz keletkezésének a megelőzése, amihez „csak” néhány szabályt kell betartani.

Kéménytűz megelőzése, jó tanácsok a fatüzeléshez
1. Kizárólag kéményseprő által megvizsgált tüzelőberendezés–kémény együttest szabad üzemeltetni.
2. A tüzelőberendezés paramétereinek megfelelően kiválasztott, méretezett kémény használatbavétele.
3. Megfelelő égési levegő biztosítása a tüzelőberendezés helyiségébe. A szilárd-tüzelés, ezen belül a fatüzelés igényli fajlagosan a legtöbb égési levegőt. Ezt a kéménynek kell biztosítania (kivéve egyes ventilátoros megoldásokat), aminek mértékét, módját hő- és áramlástechnikai méretezéssel kell meghatározni. Amennyiben ez nincs megfelelően megoldva, (pl. fokozott légzárású nyílászárók lettek beépítve, utólagos nyílászáró-tömítés készült, szagelszívók kivezetése a lakásból, egyéb szellőztető ventilátorok beépítése, stb.) a kevés levegő miatt nő a koromképződés, nő az elégetlen gázok okozta veszteség, és nő a kátrány, szurok lecsapódás mértéke. Lényeges, hogy közös légtérben ne üzemeltessünk egyidejűleg nyílt égésterű gáztüzelő-berendezést (kéményes vízmelegítő, kombikazán, konvektor) szilárd tüzelésű berendezéssel, mivel ezek égéstermékét a nagyobb huzattal rendelkező fa, vagy széntüzelésű tüzelőberendezés kéménye visszaszívja a lakótérbe.
4. A szilárd-tüzelésű tüzelőberendezésekben kizárólag a gyártó által előírt tüzelőanyagot szabad eltüzelni, háztartási hulladékot nem. Amennyiben háztartási hulladékok is elégetésre kerülnek, úgy a tüzelőberendezés idő előtti tönkremenetelét is előidézhetjük, a szén-monoxid mellett egyéb igen mérgező gázok, gőzök, savhatások is keletkezhetnek, továbbá növekedhet a kéményjáratban (füstcsőben, de akár a tüzelőberendezésben is) a
lerakódás, ami kéménytüzet, valamint a rendszer idő előtti tönkremenetelét és a biztonságos működés feltételeinek romlását eredményezi.
5. Kizárólag kezeletlen (festék, lakk, pác, ragasztóanyag stb. mentes), légszáraz keményfát használjunk tüzelésre. Légszáraz a fa, ha 20% alatti a nedvességtartalma, amit úgy érhetünk el, hogy a tüzelésre szánt fát hasítva, fedett szellős helyen tároljuk 1,5 – 2 évig. A hasíték mérete ne legyen nagyobb a 10×10×10 cm-es méretnél, hossza pedig a tüzelőberendezés tűzterének méreteihez igazodjon, illetve a gyártó által megadott mérethez.
6. A nedves fa eltüzelésekor a kémény járatában a nagymértékű vízgőz kondenzációja, a kátránnyal, szurokkal együtt lecsapódva a falazaton átszivárog, a lakószobákban barna, sárga bűzös foltosodást okoz.
7. A tüzelőberendezéseket nem szabad túlterhelni, egyszerre sok fát rátenni. Ennek eredményeként nő az elégetlen gázok mennyisége, nő a korom-, kátrány-, szurokképződés, lerakódás a füstjáratokban a kéményben.
8. A 3. pont szerinti megfelelő levegő ellátás esetén fontos, hogy két helyen kapjon levegőt a tűztér, egyrészt a rostélyon keresztül kell biztosítani az égéshez szükséges levegő 80%-át ( elsődleges), míg a tűztérben a tűzifarakat felett közvetlenül a szükséges levegő 20% -át (másodlagos) kell bevezetni. A másodlagos levegő a fából a hő hatására felszabaduló fagáz és egyéb éghető gázok elégéséhez szükséges. A fatüzelésnél lényeges, hogy a teljes kiégés ideje alatt a szükséges levegőmennyiség bevezetésre kerüljön a tüzelőberendezésbe, nem szabad az égést lefojtani, mert így fokozzuk a kormosodást, a kátrány, szurok lerakódást, ami kéménytüzet eredményezhet. Az optimális üzemeltetéshez szükség lehet bizonyos szerkezetekre (pl: melléklevegős csappantyú, puffer tartály stb.), de ezekről minden esetben a helyszín ismeretében szakember igénybevétele mellett kell dönteni.

Ha mindezeket betartjuk, akkor elkerülhetők a kéménytűzből, kátrány- és szurok lerakódásból eredő épületkárok, kellemetlenségek, balesetek, mérgezések!