Fejlődést csak a komoly beruházások hozhatnak

A cél, hogy a kistelepüléseken élő emberek életminősége a lehető legmagasabb legyen, a közszolgáltatások elérhetősége a legkisebb településeken is lényegesen javuljon. Ennek érdekében a kormány 150 milliárd forintot különít el a Magyar falu program három célterületére. A konstrukció alapját vissza nem térítendő támogatások jelentik, a településeknek nem kell önerőt vállalniuk, és a szegényebb települések előnyt élveznek.

A közszolgáltatások fejlesztésére 75 milliárd, a vidéken maradást segítő „falusi csok” programra 25 milliárd, a mellékúthálózat fejlesztésére pedig további legalább 50 milliárd forintot fordít a kormány az első évben. A lakhatást segítő tervvel azokat a fiatalokat támogatják, akik gyermeket vállalva olyan falvakban szeretnének letelepedni, amelyeknek a népessége az elmúlt 15 évben nagyobb mértékben csökkent, mint az országos átlag.

Ma Magyarország 3155 települése közül 2887 ötezer fő alatti. Ez azt jelenti, hogy a települések 90 százaléka ötezer lakosúnál kisebb falu vagy kisváros, s ezekben él a magyar lakosság csaknem egyharmada.

– Kiszámolták, hogy átlag 52 millió forint jutna egy településre – mondta Filamella Tibor, a 670 lakosú Györe polgármestere. – Jól jönne a támogatás, két területen szeretnénk felhasználni, így adunk be pályázatot. Az óvodánkra nagyon ráférne a teljes körű felújítás. Most költöttünk rá egy kisebb összeget, mert néhány radiátort már muszáj volt kicserélni. Két utcában pedig a csapadékvíz-elvetést oldanánk meg. Az életminőség javítása mellett ugyanakkor a vállalkozások is nélkülözhetetlenek a jóléthez és a munkahelyteremtéshez.

– Az orvosi rendelőnk felújítására már kétszer adtunk be pályázatot, mindkettőt elutasították – nyilatkozta Csóka Attila, Aparhant polgármestere. – A 70-es években épült, kisebb állagmegóvó munkákat végeztünk rajta. Erre el tudnánk költeni a támogatást. Emellett alapvető probléma az utak állapota. A településeken belül az önkormányzatoknak kellene kigazdálkodniuk a felújítások költségeit, ám erre a legtöbb falu képtelen. Két rossz állapotban lévő hídunk is van, minden csak pénz kérdése, mert fejlődést csak komoly anyagi ráfordítás és beruházás hozhat – tette hozzá az ezerfős falu első embere.

Top 10-ben Paks

Két része van csak az országnak, ahol az egy főre jutó vásárlóerő eléri legalább az európai átlag felét: Budapesten annak az 57, Komárom-Esztergom megyében az 51 százaléka. Ez egyben azt is jelenti, hogy a budapestieknek 23 százalékkal van több pénzük, mint az átlagnak. Az ország leggazdagabbja nem meglepő módon Budapest XII. kerülete, a Hegyvidéken élők 85,6 százalékkal több pénz tulajdonosai, mint az átlag magyar. A tíz leggazdagabb vidéki település között kettő van – Paks és Győrújbarát –, amely nem a fővárosi agglomerációban található.