Veszélyes a csípés, új fajok érkezhetnek

Egyre több a csípős szúnyog, mondják egymásnak is az emberek, és mintha több lenne belőlük mint az elmúlt években volt. Így igaz, erősítette meg a hírt dr. Vörös Géza mezőgazdasági szakmérnök, aki 2002-ben a veszprémi egyetemen doktori fokozatot szerzett „A globális felmelegedés és klímainga­dozás hatása néhány rovarkártevőre, valamint leküzdésük lehetőségei” témában.

Jelenleg a világon 2000 fajta szúnyog van és ebből 55 emberi vért szív, ez utóbbi mind nőstény. Szerencsére nem mindegyik van jelen hazánkban, mondta dr. Vörös Géza. Sajnos évről évre új fajok is „idetalálnak” hozzánk, az eddigi gyötrő szúnyog mellé idén felkerült a listára az úgynevezett törpeszúnyogok közül több is. Ezek a trópusi országokban jellemzőek, ahol a meleg és csapadékos időjárásban tobzódhatnak. Idén nálunk is meleg van és több a csapadék mint egy átlagos évben, a pangó vizekben pedig gyorsan szaporodnak a vérszívók.

Az emberben felmerül a kérdés, hogyan kerültek hozzánk a trópusokra jellemző szúnyogok? Ilyenkor látszik milyen kicsi a világ, melyben élünk, mondta a szakember. Amikor szállítják az állatokat teherautókkal egyik kontinensről a másikra, amikor banán vagy más egzotikus gyümölcsök érkeznek, akkor jönnek velük a szúnyogok is. Meghúzódva a csomagolásban, vagy egyszerűen csak a állatok, növények felületén. A törpeszúnyogok azok, melyek terjesztik az úgynevezett szívférgességet, melyek elsősorban kutyákra veszélyes, azonban mi emberek is megfertőződhetünk.

Ez a szúnyogfajta nem jellegzetes, nem hasonlít az általunk megszokott szúnyoghoz, selyem szárnya van, alig pár milliméter az egész rovar. A törpeszúnyogok közé tartozik, de lepkeszúnyognak hívják. A másik újdonság hazánkban az úgynevezett ázsiai tigrisszúnyog. Ez nagyobb méretű, hasonlít a „hagyományos” szúnyogokhoz, de fekete-fehér csíkok vannak rajta, innen az elnevezése. Lázzal járó vírusos betegségeket terjeszt. Influenzaszerűek a tünetek, csak lassan gyógyul a beteg, és komolyabb szövődményei is lehetnek egy-egy csípésnek.

Sajnos a spray-k, krémek is csak ideig-óráig hatnak a szúnyogok ellen. Két hét alatt kifejlődnek az apró tojásokból a szúnyogok, így szinte lehetetlen hatékonyan gyéríteni őket. A vízfogókban, pangó vizekben, árterekben tele van a petéikkel a pocsolya. A természetvédelmi területeken, így a Gemenci erdőben, parkokban, de a zártkertekben sem lehet permetezni a szúnyogokat, így ott háborítatlanul szaporodhatnak.

Külön meg kell említeni, hogy az állatok, kutyák, lovak, macskák és a haszonállatok, sertések, juhok is szenvednek a csípésektől. A kutyusoknak riasztóval ellátott nyakörv segít, a többi állatnak meg a gyakori vizes fürdetés. Ez utóbbinak a kutyáink is örülnének.

Eddig ismeretlen rovarok jöhetnek

Kérdés, milyen szúnyogfajok juthatnak el hozzánk? Dr. Vörös Géza elmondta, jelenleg hárman állnak a tudósok fókuszában. Annyira újak, hogy még rögzült magyar elnevezésük sincs: a zebraszúnyog, az ázsiai bozótszúnyog és a koreai szúnyog. Mindhárom fajt az ember hurcolta be Európába, komoly trópusi betegségeket képesek terjeszteni és félő, hogy a klímaváltozás következményeként megvetik lábukat a Kárpát-medencében. Tigrisszúnyogként ismeri a hazai közvélemény a szakértő által zebraszúnyogként említett fajt, és neki kell igazat adni, hiszen fekete és fehér csíkokkal díszített rovarról van szó. Európai szemmel minden bizonnyal beszédesebb a tigris elnevezés, hiszen olyan betegségek terjesztője, mint a nyugat-nílusi vírus, sárgalázvírus, vagy a nemrég nagy pánikot keltő Zika-vírus. Aggodalomra az ázsiai bozótszúnyog ad okot, mert már stabil populációt hozott létre Magyarországon.