Levéltári napot tartottak vezérfonallal

– Az előadások ez alkalommal is különböző korokat és témaköröket öleltek fel – nyilatkozta dr. Várady Zoltán Csc. főlevéltáros, az MNL Tolna Megyei Levéltára igazgatója, a konferenciai levezető elnöke. – Ez azt jelenti, hogy az időtáv az ókortól az újkorig terjedt. Valamennyi esetre igaz, hogy vezérfonalként a válságos helyzetre adott jó, vagy kevésbé jó válasz szolgál. Ez tehát a magyarázata az átfogó címnek. Örvendetes, hogy most is köszönthettük a három szomszédos megye hozzánk érkező, levéltáros munkatársait. A Baranya, Bács-Kiskun és Somogy megyei kollégák részvételével zajló találkozónk így regionális jelleget kapott.

Elsőként dr. Fazekas Ferenc Phd. lépett a pulpitusra. A PTE BTK egyetemi adjunktusa a Paks határában elhelyezkedő, egykori római katonai erőd, Lussonium példáján mutatott be egy esettanulmányt. Veresmarti Mihály megtérése históriája címmel dr. Balázs Kovács Sándor ny. főmuzeológus, néprajzkutató, történész a közönséget az 1600-as évekbe kalauzolta. Prof. dr. habil. Kurucz György, a Károli Gáspár Református Egyetem rektorhelyettese az 1785 és 1846 között élt Festetics László nyugat-európai gazdasági és tudományos kapcsolatait részletezte. Ruzsa Éva főlevéltáros, az MNL TML igazgatóhelyettese az 1919-ben Szekszárdon kivégzett Bertók Róbertné személyiségét hozta közel a jelenlévőkhöz. Marosi Tibor József, a TML levéltárosa a vadász századok 1919-es tevékenységébe engedett bepillantást. Végezetül Hecker Henrietta „Boszorkányperekkel” a bullying ellen című előadása hangzott el.

Szobor töredék

Dr. Fazekas Ferenc számára a Dunakömlődnél, a Sánchegyen található Lussonium kétségkívül különleges helyszín. Tíz évvel ezelőtt ugyanis gyakorló régészként szenzációs leletet talált a terepen végzett ásatáskor. „Egy katonai díszegyenruhába öltözött római császárt ábrázoló szobor lába került elő” – olvasható a tíz évvel ezelőtti tudósításban. A Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanársegédje elmondta, hogy elsőként a lábszárrészt fedezték fel, majd, amikor kollégája, Szabó Antal kibontotta, derült ki, hogy egy több mint 70 centiméteres bronzszobor-részletet, egy lábat találtak. – Ez egy óriási lelet, nem a fizikai valóságában csupán, hanem az erkölcsi és szakmai, tudományos jelentőségében – fogalmazott a lussoniumi kutatási programot vezető dr. Visy Zsolt. A Pécsi Tudományegyetem professzora elmondta, hogy ez egy életnagyságot meghaladó méretű, bronzból készült császárszobor.