Bayer szerint nemzeti érdekünk az uniós tagság

A Terítéken... című bonyhádi programon belül mindig egy-egy aktuális témát igyekeznek körüljárni, amihez törekednek megfelelő beszélgetőtársat találni, aki minden felmerülő problémára képes rávilágítani.

Bayer Zsolt bonyhádi szereplését egyes orgánumok úgy harangozták be, hogy európai uniós pénzből szidja majd az Európai Uniót. A szervezők azonban elmondták, hogy soha nem kér tiszteletdíjat az ilyen fellépésekért, csak a benzinpénzre szokott igényt tartani, ráadásul nem uniós alapítvány adja a pénzt ezekre a bonyhádi beszélgetésekre.

Bayer azonban megjegyezte: ha az unió fizetné, az se lenne probléma, mert például a budapesti színházak zöme a kormány pénzéből gyalázza a kormányt. Állítólag ez maga a demokrácia. Ha ő uniós pénzből szidná az uniót, az mégis maga lenne a botrány. Mondják, hogy a kormánynak, az államnak nincs is pénze, az az adófizetők pénze. Ezek szerint viszont a budapesti színházak zöme többek között Bayer Zsolt pénzéből gyalázza a kormányt. Pedig ő nem is kormányellenes. Azt is hozzátette: az EU-ban sok adófizető van, aki legalább annyira nem kedveli ma az uniót, mint ő. Ha ők fizetnék az ő nem létező gázsiját, az a pénz viszonylag jól hasznosulna Bonyhádon. A britek már ki is léptek, gondolhatunk az ő adófizetői pénzeikre is.

Bayer mindezek dacára úgy döntött: ezúttal még a benzinpénzt sem fogadja el, hanem felajánlja a városi könyvtárnak – azzal a kikötéssel, hogy abból csak azokat a könyveket veheti meg, melyeket ő ajánl. Ez pedig négy Roger Scruton-művet jelent. Leginkább azért, mert Scruton, a napokban elhunyt nagy angol konzervatív filozófus zseni műveiből kristálytisztán kiderül, hogy a futóbolondok, a gazemberek meg a „független-objektív újságírók” miként csináltak gyalázatot az egykori, Európai Unió nevű gyönyörű álomból.

A börtön azért van, hogy az elítélt szenvedjen bűneiért

Az Országgyűlés elfogadta azt a törvényjavaslatot, mely a közbeszédben csak börtönbizniszként emlegetett jelenséget re­gulázza meg. Bayer Zsolt bemutatta ennek hátterét. Körülbelül tizenhétezer elítélt tölti ma büntetését különböző magyar börtönökben. És tizenkétezer pert nyújtottak be a magyar állam ellen azért, mert nem süt be a nap a cellába, mert nincs elég négyzetméter, meg különben is, kissé rosszul érzik magukat.

– Ez életszerű? – tette fel a költői kérdést. – El tudják képzelni, hogy a tizenhétezer magyar elítéltből tizenkétezernek hirtelen magától eszébe jutott, hogy beperelje az államot? Hogy egyáltalán tudta, hogy beperelheti az államot azért, mert nem süt be a nap? Ez a dolog „csinálva” van. És eddig közel kilencmilliárd forintunkba került.

Bayer ostobaságnak tartja azt a liberális dogmát, mely szerint a bűnözőket is puszilgatni kell, és körülvenni mindenféle földi jóval. A börtön azért van, hogy ott az elítélt szenvedjen a bűneiért.

Elmúlt az EU dicsősége

Az az Európai Unió, mely álmaik világa volt, megszűnt létezni, mondta Bayer Zsolt. A pedáns, tiszta, rendezett német városok odavannak. Holott az a világ volt vágyálmunk. Azóta nem mi nőttünk hozzá az egykori Nyugathoz, hanem az egykori Nyugat lerohadt a harminc évvel ezelőtti Kelethez.

– Jobban élnek, mint mi? Mert nem azonos startvonalról indultunk. Nem volt még elég időnk behozni őket – szögezte le Bayer. – Legyünk végtelenül hálásak, hogy pénzt kapunk onnan? És a rendszerváltás környéke? A szocialista országok piacainak fillérekért történt felvásárolása? Az ipari termelőegységek, üzemek gombokért, üveggyöngyökért elvitele?

Emlékeztetett, hogy két éve a német gazdasági miniszter azt mondta: a kohéziós alapokból az új tagállamoknak juttatott fejlesztési pénzek kilencvenöt százaléka visszakerül Nyugatra. Ezek után miért ragaszkodunk az uniós tagsághoz? Bayer szerint nemzeti érdekünk, hogy tagok maradjunk: ha kilépnénk az unióból, a jelentős magyar nemzetiséggel rendelkező tagállamok még mostohábban bánnának a magyar kisebbségekkel.

Borítókép: Bayer Zsolt publicistával (balról) a Terítéken... című rendezvényen Vizin Balázs beszélgetett