A tradíciók ápolása egy becsületbeli ügy

A német hagyományok ápolása az általánosnál nagyobb jelentőséggel bír a településen. Az 1946–47-es kitelepítés során ugyanis a helyi svábság több mint felének el kellett hagynia szülőfaluját. Ez a tragédia az utódokat még inkább a sváb tradíciók óvására sarkallhatta.

Így van ezzel Koleszár Ferencné Schauber Éva, a mözsi hagyományápolók kiemelkedő alakja is, aki az idei megyenapon a Tolna Megyei Németségért Nívódíjban részesült.

„Echte” sváb családban született. Sok mözsi családhoz hasonlóan a kitelepítés elől ők is a Palánki-hegyen, egy tanyán találtak menedéket. Éva is ide született. Hároméves koráig nem is igen beszélt magyarul. Később, a mözsi iskolában a sváb mellett az irodalmi némettel is megismerkedett, amivel a tolnai gimnáziumban sem volt gondja. Nyelvtudását a németországi rokonok látogatásai segítettek szinten tartani.

Ilyen előzmények után nem véletlen, hogy Éva is a mözsi hagyományőrzők közé állt. Erre a rendszerváltás nyomán nyílt lehetőség, 1991-ben. A kezdeményező Koleszár Ferencné volt, de mások mellett Koncz Jánosné és Rikker József személyében aktív segítőkre talált.

A klub hagyományőrző tevékenysége az énekre, a táncra és a viseletre koncentrált. 1991-ben elindult a klub tánc­csoportja. Sok emlékezetes fellépés fűződik a mözsi táncosokhoz, akik 2002-ben arany minősítést szereztek. Bár a csapat 2006-ban megszűnt, a mözsi Zöldkert óvodában jelenleg is ismerkedhetnek a kicsik a német táncokkal.

A szintén 1991-ben alakult énekkar tagjai az idősebb korosztályból verbuválódtak. 2007-ben ezüst minősítést kaptak, a 2010-es években pedig már kétszer érdemeltek kiemelt aranyat. Fontos eredmény az is, hogy az utóbbi években négyszer rendeztek Mözsön regionális minősítő seregszemlét német kórusoknak.

A német eredetű, de a többi együtt élő helyi nemzetiség által „összegyúrt” különleges mözsi népviselet megismertetésében és megőrzésében is sikeres a klub. Bár a viselet eredetiségét korábban egyes szakemberek megkérdőjelezték, a mözsiek nem hagyták annyiban, 1993-ban tradíció védjegyet kapott ez a ruházat. A hagyományőrzéshez tartozik a mözsi sváb szoba kialakítása, a Kerwastrudl (Keltkalács) Fesztivál életre hívása, de a be- és a kitelepítettek mözsi emlékművének felállítása is.

Koleszár Ferencnéhez emellett a német nemzetiség érdekképviselete is köthető. 1994-től 2002-ig a tolnai városi német önkormányzat képviselője volt, elnöki feladatokat is ellátott. Hivatali munkájából adódó összeférhetetlenség miatt egy ideig szüneteltette a képviselőséget. Nyugdíjba vonulása után viszont, 2014-től 2019-ig ő lett a tolnai nemzetiségi önkormányzat elnöke.

Bár tavaly már nem indult a választáson, az új testület továbbra is számíthat tanácsaira. A 2016-ban az év Tolna Megyei Civil Szervezete különdíja és az Év Tolnai Civil Szervezete elismerést is kiérdemlő mözsi klubot pedig továbbra is ő vezeti.

Tisztelet az ősök kultúrája iránt

Koleszár Ferencné 1955-ben született. Az államigazgatási, majd a pénzügyi és számviteli főiskolai diplomáját már munka mellett szerezte. Első és utolsó munkahelye Palánkon volt. Dolgozott a társadalombiztosítási igazgatóságon, a KSH-nál és az OEP-nél. Házas, két lánygyermeke és négy lányunokája van.A kitüntetése kapcsán úgy fogalmazott: meglepődött, és már azt is megtiszteltetésnek tartotta, hogy felterjesztették az elismerésre. A nívódíj nagy öröm és büszkeség számára, bár soha nem az elismerés vágya motiválta, hanem az identitás, a kötődés, a tisztelet az ősök, a német kultúra iránt.