Rólunk szólt most az Országjáró

Hétről hétre keresztmetszetet mutatunk be adott településekről. A mottó, hogy minél több érdekes embert ismerjen meg a rádióhallgató, aki az egész Kárpát-medencéből, sőt az egész nagyvilágból elérheti az adást – mondta Domokos István szerkesztő. Ennek érdekében többek között gasztronómiával, helytörténettel és kultúrával foglalkoznak. Meghívtak neves szekszárdi borászokat, minthogy Szekszárdon a legtöbb az egy főre jutó „Év borásza”, és felelevenítették a Borvidék Félmaratont.

Szerepelt Farkas Pál szobrász, akinek nevéhez emblematikus szekszárdi művek kapcsolódnak, mint Háry János és Babits Mihály szobra. Ennek kapcsán az Obsitos című Kindl Gábor-film is szóba került. Gondolatban benéztek a Babits Mihály Emlékházba és a Baka Múzeumba. A természetjárós blokkban a löszszurdik tanösvényeket és a barlanglakásokat mutatták be, és téma volt a közösségi kert. Szekszárd alpolgármestere, Gyurkovics János úgy fogalmazott: a fa ültetése mindig a jövőbe vetett reménységről vall, hiszen csak az ültet fát, aki reménykedve tekint a jövőbe. Délután ismert közösségi emberek és a civil szervezetek kaptak nagy hangsúlyt. Mindig a rádióval tart a Nemzeti Művelődési Intézet Gasztrobusza, mely segít a helyi ételek, szokások népszerűsítésében. Most vaddisznó-aprópecsenye került terítékre, áfonyamártással.

Tolnán a MAG-Házban zajlottak a beszélgetések. Koleszár Ferencné, a Mözsi Német Nemzetiségi Klub elnöke a mözsi sváb hagyományokról, a mözsi viseletről beszélt. Steinbach Ferenc, a tolnai selyemfonoda utolsó vezetője a selyemgyárról, a selymészetről és annak legnagyobb magyar alakjáról, Bezerédj Pálról árult el érdekes információkat. Egy helybéli ifjú, Frankovszky Dániel a tolnai turisztikai lehetőségekről referált. Verseghy Ferenc fazekas, a Népművészet Mestere, a különleges habán fazekasságot mutatta be röviden a hallgatóságnak. Barina József, a Tolnai Kajak-Kenu SE mesteredzője a számos világbajnokkal is büszkélkedő klubról, illetve a vízi tanösvényről beszélgetett a műsorvezetővel. A délutáni programban Koncz Ádám helytörténész mesélt arról, honnan eredhet a tolnaiak „sárgalábú” jelzője, Pilisi István biológus pedig többek között a denevérmentésről beszélt. Appelshoffer Ágnes polgármester röviden bemutatta a város természeti és építészeti értékei közül a Tolnai-holtágat, illetve a civil hasznosításra átalakított egykori laktanyai épületegyüttest. Dr. Kalotás Zsolt, a madártani intézet egykori vezetője, a hazai természetfotózás egyik legnagyobb alakja beszélt pályafutásáról és a természetfotózásról.

A tájház csodájára járnak a mai napig

Kakasdon górcső alá vették a helyi gyógynövénykultúrát, a székely népviselet-készítést és népdaléneklést. Felidézték, hogy a Makovecz Imre-féle közösségi ház milyen körülmények között épült fel. A Wikipédia azt írja: a régi művelődési ház lebontása után, 1987-ben indult meg a Makovecz Imre által tervezett Faluház építése, a helyi lakosság összefogásával.

Borítóképünkön Krász Ernőné beszél