Kutatók szerepeltek a magyar tudomány ünnepén

Csapai János néprajzkutató „Párkánytól a passaui hadifogolytáborig” című előadásában egy légvédelmi tüzér levelezését, naplóit, fotóit mutatta be a hallgatóságnak. Könczöl István 1915. december 23-án született Őcsényben, ahol tárgyalt levelezésének időszakában három generáció élt egy fedél alatt. Akkoriban egyébként minden, magyar hadseregben szolgáló katonának három nemzedékre visszamenőleg kellett igazolnia származását. A fönnmaradt anyakönyvi kivonatok is értékes történeti források gyanánt szolgálnak.

Az 1920-as trianoni békeszerződés gátolta a magyar hadsereg fejlesztését. Az első világháború közepette kialakítani kezdett légvédelmünk az 1930-as évek haditechnikájához viszonyítva teljesen elavult. Ezekben az esztendőkben ismerték föl e hiányosságot, és nekiálltak fejleszteni mind a földi, mind a levegőben történő légvédelmet. Könczöl István 1939. február 1-jén vonult be, és 1941. február 10-éig vett részt légvédelmi tüzér kiképzésen Párkány-Nánán. Az őcsényi tüzér történetét tárta fel Csapai János.

Fuksz Márta néprajzos „Szekszárdi borvidék szervezeti és jogszabályi háttere: a hegyközségek” címmel tartott előadást. Mészöly Miklós helyszínei és alakjai nyomában járt Lovas Csilla irodalomtörténész. Mácsainé Iván Éva történész Tolna megye sporttörténetéből hozott fel néhány izgalmas témát, „Drótszamár és távlovaglás” címmel. Száz éve halt meg Koppányszántón Kammerer Ernő, a Szépművészeti Múzeum első igazgatója, országgyűlési képviselő, történész és jogász, akiről dr. K. Németh András régész emlékezett meg. Dr. Vizi Márta régész az etei és ozorai ékszerekről, K. Tóth Gábor régész a Szekszárd-Füstöstó-dűlői Árpád-kori érmékről beszélt. Dr. Szabó Géza, Békefi Mónika, Király Edit és Csányi Viktor régészek „Ásóval a magyar nyelvtörténet egyik rejtélye nyomában” címmel tartottak előadást.