Értéket alkot a kivágott fákból

A harmadik betlehemét készíti Fazekas Lázár. Igaz, hogy messze még a karácsony, mégsem korai a munkakezdés, mert hat figura kifaragása a feladat. Mária már kész, a jászolban fekvő Kisded is nagyjából rendben van – az arcocskáján kell még picit keskenyíteni, mert pillanatnyilag elég jól tápláltnak tűnik –, s ami mostanában a mindennapos elfoglaltság: Szent József megformálása. Aztán jöhetnek a háromkirályok.

Mindennapos elfoglaltság a lótartás, és a pandémia előtt a fellépések, illetve az azokra való készülés is ebbe a kategóriába tartozott a lengyeli fafaragónál. Felmenői székelyföldről települtek Tolnába, s ő több mint száz saját gyűjtésű székely anekdotát őriz. Hol? A fejében.

Érzi, hogy jó lenne leírni, vagy rámondani valami hangrögzítő eszközre, de sosincs ideje. A 68. évében jár, ilyenkor már el-elgondolkodik az ember arról, hogy mi marad utána.

Autodidakta módon sajátította el a faragást és a pódiumokon való szereplést is. Sofőr volt a kenyérkereső mestersége, teherautókat és buszokat vezetett, a négy évvel ezelőtti nyugdíjba vonulásáig. Emellett állatokat is tartott. Most már csak egy lova van, viszont előtérbe kerültek azok a dolgok, amelyeket korábban csak hobbi szinten űzött.

Elkezdett mesélni, pikáns székely történeteket is, melyekkel országos megmérettetéseken előkelő helyezéseket ért el. Meghívták falunapokra, családi és céges rendezvényekre, szórakoztatni az egybegyűlteket. Faragásaira is felfigyeltek. Agancsokat, tülköket is megmunkál, készít vadászoknak bikahívót, gyerekeknek tolltartót, szarvasmarhaszarvból.

‒ Fenn táncol Pesten 17 botom – mondja, arra utalva, hogy néptáncosoknak is dolgozott már. Amikor beütött a járvány a fellépések elmaradtak, és a faragásra koncentrálhattam. Legelőször a lengyeli óvoda udvarán kiszáradt öreg gesztenyefák adták az alapanyagot. De a kastély melletti, egykori grófi arborétumba is el-eljárok, egzotikus fák, például mamutfenyő letört ágait összeszedegetni. Öröm a megmunkálásuk. A székelyek úgy vannak ezzel, ha kivágnak egy fát, nem tüzelik el az egészet. A múlandóságon diadalmaskodik a maradandóság. A törzs egy darabjából, vagy legalább egy ágból készítenek valamilyen használati eszközt, az ügyesebbek dísztárgyat, hogy valami maradjon belőle ebben a világban…

A Hagyományok Házában is ismerik

Kisdorogon született Fazekas Lázár 1953-ban. Házasságkötésekor, 1975-ben került Lengyelbe. Két gyereke és négy unokája van. Elvált, de 1994-ben ismét megnősült. Felesége autodidakta festő. Először fapadlózónak és műanyagburkolónak tanult, de nem szerezte meg a végzettséget, mert – ahogy mondja – sokat csibészkedett. Hivatásos sofőrként dolgozott, teherautókat, buszokat vezetett, 2017-es nyugdíjazásáig. Azt követően kezdett komolyabban foglalkozni az anekdotázással (fellépésekkel) és a fafaragással. Első betlehemét lakóhelyén, Lengyelben állították fel. A második Hegyhátmarócra került, a harmadikon most dolgozik, nagyhajmási megrendelésre. Munkásságát a Hagyományok Házában is ismerik, főleg a néptáncosoknak készített díszbotoknak köszönhetően.

Borítóképünkön: Szent József alakján dolgozik Fazekas Lázár, s aztán jöhetnek a háromkirályok