Nem peng a húr, és nem zeng most a dal

Tánc, zene, ének – mindhárom művészeti ágnak alapvetően megnehezült az oktatása. A személyes jelenlét minden esetben meghatározó. A közösségi érzés erősödik.

Szeri Árpád

Fotó: Máté Réka

Az iskolai oktatás, az alsó tagozattól kezdve az egyetemig, a járvány miatt az online térben zajlik. Vajon a személyes jelenlétet kiváltképp igénylő ismeret- és készségátadás, a tehetséggondozás, avagy hagyományőrzés miként valósul meg otthoni üzemmódban? Ezt kérdeztük meg három, a megye művészeti életében jól ismert személyiségtől.

Szarvas Szilvia, a BÁI Moderntánc Tanszakának tánctanára, Bonyhád: – A tavalyi év afféle tanuló időszakot jelentett számunkra. Kezdetben elég tanácstalanok voltunk. A tanév vége felé azonban már kirajzolódtak az irányok, megfogalmazódtak tapasztalatok, de kérdések is a jövőre nézve. Mindezek alapján a múlt évben a szinten tartás lehetett az egyetlen megvalósítható célkitűzésem. Azt mindenképpen nyugtáztam, összes kollégámmal együtt, hogy mennyire fontos a gyerekekkel való, oda-vissza zajló, kétoldalú kommunikáció. Erre alkalmasnak bizonyult a technika, melynek a korábbihoz képest magasabb szintű kezelése különös módon éppen a pandémia miatt valósulhatott meg. A tánc oktatása azonban ilyen formában nem valósítható meg hatékony módon. Tánc közben látnom kell a tanítványomat a lábujjától a feje búbjáig. Ennek megvalósítása érdekében a gyermeknek messzire kell kerülnie a kamerától, a távolság viszont megakadályozza az érdemi kommunikációt. Ha viszont közel jön a kamerához, akkor megszűnik a mozgás. A legalábbis részleges megoldás érdekében az oktatást három különböző fázisra bontottuk. Első lépésként az adott tréninggyakorlatot bemutatom a diákoknak. Második lépésként ők mutatják be a már megtanult anyagot videófelvételeken. Harmadik lépésben pedig az online térben megbeszéljük a látottakat. Élő találkozás alkalmával ez a három – most különálló – fázis egyszerre valósul meg. Jelen megoldás az eredetihez képest háromszor annyi időt vesz igénybe. Ráadásul ekkor még nem is beszéltünk az egymásra gyakorolt inspirációról, aminek komoly ihlető ereje van. A hatékonyság is egyharmad erejű, de legalább látjuk egymást, és jelenleg ez sem lebecsülendő.

Környei Miklós gitárművész, Szekszárd: – Az online gitártanításnak nem látom értelmét. Tőlem ez idegen, technikailag nehezen kivitelezhető, hiányzik a feltétlenül szükséges személyes kontaktus. Mindent összegezve, nem felel meg művészi hitvallásomnak, ezért nem is vállalok online oktatást.

A szakmai munka egy éve szünetel

Szabóné Gáncs Tünde népdal­énekes, előadóművész, Medina: – Találkozni, együtt énekelni nem tudunk. Csoportjaimmal a vezetők révén tartom a kapcsolatot, tájékozódom a tagság állapotáról. Nem csekély létszámról van szó, hiszen egyaránt művészeti vezetője vagyok a Cikói Székely Kórusnak, a Szekszárdi Maroknyi Székely Népdalkörnek és a Zombai Margaréta Asszonykórusnak. A tagságot idősebb emberek alkotják, számukra a technika kezelése nem olyan magától értetődő, mint például az általános iskolás korosztály számára. Tehát azt kell mondanom, hogy sajnos a szakmai munka egy éve szünetel, és nagyon várjuk a járvány végét. Addig is figyelünk egymásra, ez az időszak a közösségi szellem erősítéséről szól.

Borítókép: Szarvas Szilvia a járvány előtti időkben, amikor még a próbákon mutathatta be a tánclépéseket növendékeinek

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában