Jönnek a vendégek, de kevés a vaddisznó

November elejére ismét várják az olasz vadászokat az alsónánai 3400 hektáros vadászterülettel rendelkező Nimród Vadásztársaságnál, mondta dr. Berta Attila elnök. Már voltak itt az idén, most majd szarvasbikára lőhetnek.

Az alsónánaiaknak fontosak a vendégvadászok, hiszen a bevételük nagy részét ez, illetve a vadhús értékesítése teszi ki. Sajnos kevés a vad, mondta dr. Berta Attila, a vaddisznó gyérítését az Európai Unió már korábban előírta a tagállamoknak. Ennek oka, az afrikai sertéspestis terjedésének megállítása. Ezzel összhangban nemrégiben hazánkban is elkészült az ötéves időszakra vonatkozó Nemzeti Akcióterv, amelynek végrehajtása elsősorban a vadászatban érintett szereplőkre ró feladatokat.

Rengeteg kocát agyonlőttek tavaly, így mára alig maradt vaddisznó. Más években ebben az időszakban 80-100 vaddisznót lőttek a vadászok, idén eddig ez a szám a 30-at is alig érte el. Lecsökkent a szarvas­állomány is, idén eddig hármat tudtak csak kilőni.

Szerencsére őzbakból van több, így lehet mire vadászni.

A Nimród Vadásztársaságnak 33 tagja van, közülük húszan már elmúltak hatvanévesek. Új tagot viszont csak a régiek helyére vesznek fel, azt tartják ugyanis, minél több a tag, annál kevesebb vad jut egy-egy vadászra. A bátaszéki Keskenyi Földtulajdonosi Vadásztársaság elnöke, Fiegler János elmondta, a „keskenyi” elnevezés egy Pörböly környéki földterület neve, ezt vette fel társaságuk.

– Ötvenkét tagunk van, és 5800 hektárt használhatunk, mely több száz földtulajdonos területe – mondta Fiegler János. Aki vadászni szeretett volna a földtulajdonosok közül, azokat mind felvettük tagnak. Az elmúlt három évben 48 új lest csináltunk, és etetőket helyeztünk ki, hogy minél kevesebb legyen a gazdálkodók kára. A földtulajdonosokkal jó a kapcsolatunk, tiszteletben tartjuk a másik tulajdonát, nem fordulhat elő, hogy átautózunk bárki elvetett földjén, hiszen a vadászaink többsége maga is gazdálkodó – tette hozzá az elnök.

– Szerencsére a mi vadásztársaságunkat nem érintette érzékenyen a külföldi bérvadászok elmaradása. A vadgazdálkodásunknak ugyanis más a struktúrája, nem a nagyvadak jellemzik a vadászatot. Nálunk őzbakra, vaddisznóra, nyúlra, fácánra lehet vadászni. Azt mi is tapasztaljuk, hogy jóval kevesebb a vaddisznó. Az 52 tagból egyébként húsz körüli azoknak a száma, akik aktívan – hetente, kéthetente – vadásznak. Nálunk az éves bevétel a tagdíjból és a vadhúsból jön össze – tette hozzá az elnök. A vadhús ára azonban az elmúlt egy évben – éppen a sok vaddisznó kötelező kilövése miatt – jelentősen visszaesett, jelenleg 150 forintot ad kilójáért a felvásárló.

November, december környékén szokták megrendezni a társas vadászatot, fácánra, nyúlra lőhetnek ilyenkor a vadászok. Nagyobb társaság jön össze, családtagok is eljönnek az esemény utáni vacsorára. Idén ennek a rendezése nem kerül veszélybe.

A vadkárt fizetni kell a társaságnak

A vadásztársaságok bevétele csökkent az elmúlt két évben, ennek egyik oka a pandémia miatti lezárások voltak. Ugyanakkor a vadkárt fizetniük kellett. A vad túlszaporodása miatt az utóbbi két évtizedben szinte folyamatosan növekedett a térített vadkár, ez tavaly országosan megközelítette a 2,6 milliárd forintot. Ennek negyede egyetlen megyében, Somogyban realizálódott, ezt Zala, Baranya, majd Tolna megye követte. Idén kevesebb volt a vadkár, mert kevesebb a vad is.

A vadkár kérdéskörét a 2015-ös vadászati törvény új alapokra helyezte. Az ágazati szereplőknek – nemcsak a vadászoknak, de a gazdálkodóknak is – kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a vadkárok korrekt felmérésére és kezelésére.

Borítóképünk: A vadászok többsége inkább a társas vadászatot kedveli