Pontosan mi is a rágalmazás, és mi a becsületsértés?

Gyakran hallani a becsületébe gázol, a befeketít, a besároz, a megrágalmaz kifejezéseket, amelyek nagyjából ugyanazt jelentik: valakit igaztalan vádakkal illetnek. A hazai büntető anyagi jogi szabályozás a becsületet több tényállás segítségével védi, így különösen a rágalmazás és a becsületsértés tényállásával, amelyet egy szabadság és emberi méltóság elleni bűncselekménynek tekint.

Mint azt Vesztergombiné dr. Kiss Edit szekszárdi ügyvéd elmondta, a becsületsértő értékítéletet tartalmazó vélemények a becsületsértés (a Btk. 227. §), míg a tényállításnak minősülő becsületsértő kijelentések a rágalmazás (Btk. 226. §) körébe esnek. A két törvényi tényállás jogi tárgya között átfedés lehetséges, de a rágalmazás jogi tárgya elsősorban a társadalmi megbecsülés, az egyénről kialakított kép, amelybe a jó hírnév is beletartozik, míg a becsületsértésé elsősorban az emberi méltóság.

Az Alaptörvény II. cikkében rögzített emberi méltósághoz való jog büntetőjogi védelmének eszköze elsősorban a becsületsértés, míg a VI. cikk (1) bekezdésében foglalt jó hírnév büntetőjogi védelme főleg a rágalmazás törvényi tényállásán keresztül valósul meg.

Mindkét cselekmény elkövetője magánindítványra büntethető, amely a meghatározott jogosultak által tehető, formához nem kötött feljelentés, s amelyet attól a naptól számított 30 napon belül kell előterjeszteni, amelyen a magánindítványra jogosult a bűncselekményről tudomást szerzett.

A határidőn túl előterjesztett magánindítvány esetén a cselekmény már nem büntethető.

Borítóképünk illusztráció.