Belügyminiszteri vétó akadályozta meg Murga névváltoztatását

Belügyminiszteri vétó akadályozta meg azt, hogy Murga az 1940-es évek elején nevet változtasson, és mint Gömbösgyula kerüljön fel a térképre. Az érdekes és a korra jellemző történetet Asztalos Zoltán ismertette a XXIV. Levéltári Nap közönségével. Az MNL Tolna Megyei Levéltárának segédlevéltárosa az „Isten veled Murga, éljen soká Gömbös-Gyula!” – Murga község névváltoztatási ügye címmel tartotta meg előadását.

– A település máig leghíresebb szülötte, Gömbös Gyula 1886. karácsony másnapján látta meg a napvilágot az evangélikus tanítói lakban – mondta Asztalos Zoltán. – Innen indulva ívelt karrierje felfelé, egészen Magyarország miniszterelnöki bársonyszékéig. Szülőfaluja mindvégig rajta tartotta szemét pályáján, és 1936-ban bekövetkezett halála után nem sokkal érdekes lépésre szánta el magát, a miniszterelnök emlékét megőrzendő.

Az történt ugyanis, hogy Märcz János, Murga község bírája 1940. augusztus 20. napjára rendkívüli képviselő-testületi gyűlést hívott össze. A napirendet mindössze egyetlen pont alkotta: „Murga község nevének és ezzel kapcsolatban a községi bélyegzőnek megváltoztatása”. A Rumy Ernő főjegyző által előterjesztett javaslatban az szerepelt, hogy a település vegye fel a Gömbösháza nevet, és ezzel együtt pecsétjében a Gömbös család címere szerepeljen. Indoklásként azt hozta fel, hogy a község büszkén vallja szülöttének Gömbös Gyulát, és jó szívvel, szeretettel emlékezik reá!

Tolna Vármegye Törvényhatósága 1940. november 12-én tárgyalta Murga község névváltoztatási ügyét. A Község-, és helynevekről szóló 1898. évi IV. törvénycikk rendelkezései alapján a község nevét azonban a testület nem Gömbösháza, hanem Gömbösgyula formában javasolta megállapítani. Tette ezt annak ellenére, hogy dr. Dőry Ferenc a Tolnamegyei Újság 1940. szeptember 25-i számában közzétette szakvéleményét. A nyugalmazott országos levéltári igazgató egyrészt óvott attól, hogy Murga, mint „a középkorba visszanyúló, patinás név” megváltozzon; azzal pedig kiváltképp nem értett egyet, hogy Murga „Gömbös Gyula” legyen, mivel „ilyen újítás kétségkívül mindenütt, elsősorban nyelvészeti körökben, megütközéssel találkoznék”.

A történet végére 1942. július 13-án tett pontot nem más, mint Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter. Tolna vármegye alispánjának címzett levelében a névváltoztatás kérelmét elutasította. Tekintettel arra, „hogy a község éppen mint a néhai Gömbös Gyula születési helye vált közismertté, tehát a volt miniszterelnök emlékét ezzel a névvel is megőrzi”.

Adalékként talán nem felesleges megjegyezni, hogy Keresztes-Fischer Ferenc annak idején Gömbös Gyula 1932-ben megalakult kormányában is belügyminiszter volt, ám 1935 elején lemondott megbízatásáról, miután néhány fontos kérdésben nem osztotta a miniszterelnök álláspontját...

Akárhogyan is volt, a festői dombok között megbúvó kis település sem a Gömbösháza, sem pedig a Gömbösgyula nevet nem vette fel, máig Murga maradt.

Összesen hét előadás hangzott el

„Megyénk múltja – levéltárunk jelene.” Ezzel a mottóval zajlott le csütörtökön Szekszárdon a XXIV. Levéltári Nap. A rendezvénynek a PTE KPVK előadóterme adott otthont, a köszöntőt prof. dr. habil. Szécsi Gábor dékán, egyetemi tanár, illetve Ruzsa Éva főlevéltáros, igazgatóhelyettes tartotta. Cserna Anna nyugalmazott igazgatóhelyettes-főlevéltáros levezető elnöki közreműködésével hét előadás hangzott el a magas fokú szakmaiság, a minőségi ismeretterjesztés jegyében. A közönség időrendi sorrendben Maul-Link Dóra főlevéltáros, Marsai József segédlevéltáros, Marosi Tibor József levéltáros, Asztalos Zoltán segédlevéltáros, dr. Kunné Tornóczki Andrea levéltáros, Muthné Darócz Gizella Szilvia levéltári könyvtáros és Hecker Henrietta segédlevéltáros kutatásainak eredményével ismerkedhetett meg.

Borítókép: A szekszárdi egyetemi kar előadótermében hallgatták az érdeklődők az előadásokat