Kincset ér, keresett a jó kétkezi munkás

Megkezdődtek a mezőgazdaságban a kinti munkák, így a szőlő- és gyümölcsfák metszése, a kerítések javítása, de a nagy gond az, hogy ezekre a feladatokra nehéz munkást találni a megyében. Az agrárvállalkozások harmada küzd munkaerő-toborzási nehézségekkel, és a gazdálkodók negyven százaléka szembesül munkaerőhiánnyal Magyarországon, áll a legfrissebb felmérésben.

Mauthner Ilona

A szekszárdi Mészáros Pincészetnél is nagy kincsnek számít a jó munkatárs. Fotó: Mártonfai D.

A mezőgazdasági szakképzettséget igénylő munkakörök közül a legnagyobb gondot a gépkezelő, az állattenyésztő, valamint a gépszerelő és karbantartó foglalkozásokban jelenti a munkaerőhiány. 2015 és 2020 között összességében 4,1 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma a mezőgazdaságban – derül ki az AKI (Agrár Közgazdasági Intézet) friss elemzéséből. Ezt követően viszont egyre csökkent a foglalkoztatottak száma a munkaerőhiány miatt.

Területegységre vetítve a legtöbb munkaerőt a zöldségtermesztő gazdaságok használták, a leginkább munkaintenzív üzemtípusok pedig a vegyes gazdaságok – állattartók és növénytermesztők együtt – voltak.

Sokan dolgoznak már most a szőlőültetvényekben és a gyümölcsösökben a megyében. Kellemes az idő – a hajnali fagyok nyomait hamar eltünteti a reggeli napsugár, így lehet bátran dolgozni. Ki tudja, milyen hideg lesz februárban, mondta Csapó Vince bátaszéki gazdálkodó, aki hozzátette: sokat ígérők a szőlővesszők. Az ő ültetvényében már hetek óta folyik a metszés.

– Sajnos a kézi munkához kevés a hozzáértő szakember, és ők is az idősebb korosztályhoz tartoznak – mondta a gazda. Az új telepítésű szőlőknél lehetne géppel is metszeni, de a megyében erre még alig akad példa, így tehát marad a kézi munka. A szőlő most még nyugalmi állapotban van, a vesszőkben a nedvkeringés nem indult be. Ugyanakkor a nagyobb területen gazdálkodó szőlősgazdák jól tudják, hogy nem késlekedhetnek, mert a vegetáció márciusra várható beindulásáig valamennyi tőke metszésével végezniük kell.

De nem csak a kétkezi munkásból van kevés a megyében, hanem a traktorosból, gépszerelőkből, karbantartókból is, pedig az elmúlt két évben jelentősen emelkedett a bérük.

– Folyamatosan hirdetünk, hogy traktorost, állatgondozót felvennénk – mondta Kenéz László gazdálkodó –, de sajnos alig van jelentkező, és ha találunk is szakembert, kivitelezhetetlen igényei vannak. Bejárását fizetni kell, dupla bért kér az ünnepnapokon végzett munkáért, nem végez túlórában semmit, és még sorolhatnám. Sajnos a mezőgazdaságban sok függ az időjárástól, így van, amikor hét közben az eső miatt nincs munka, viszont hétvégén permetezni kell.

Hasonló gonddal küszködnek az állattartók is. A sertéstelepekre, a juhászatokba vagy a tehenészetekbe még nehezebb jó szakembert találni. – Nem csak a megnövekedett minimálbér okoz gondot havi szinten a munkaadóknak, hanem az is, hogy egyre nehezebb olyan lojális munkaerőt fellelni, aki vállalja a hétvégén és ünnepnapokon is elvégzendő nehéz munkát, például az állatgondozási és fejési feladatokat, a hajnali kelést – mondta a paksi Gamos András.

Külföldről várják a megoldást

Néhány éven belül akár több ezer főnyi Távol-Keletről érkező munkaerő is dolgozhat majd a hazai zöldség-gyümölcs ágazatokban, a szomszédos országokból ugyanis ma már szinte lehetetlen idénymunkást találni – tájékoztatta az Agrárszektort Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke.

Kiemelte, a munkaerőhiány mostanra olyan kritikussá vált az ágazatban, hogy például a kajszi- és az őszibarack, az alma, valamint a kézi betakarítású szabadföldi és hajtatott zöldségek 30–40 százalékos területi visszaesést szenvedtek el az elmúlt évtizedben.

Elmondta, a magas gabona és olajnövény árak sok gazdálkodót a szántóföldi növénytermesztés irányába motiválnak, ráadásul az kisebb tőke- és munkaerő-igényű ágazat is, mint a szabadföldi zöldségtermesztés.