Visszakövetelhetjük-e a kölcsönadott lakást?

Gyakori, hogy üresen álló ingatlanjukat kiadják az emberek, ám olyan is előfordul, hogy nem bérlőt keresnek a lakásba, hanem szívességből használatba adják azt egy rokonnak, barátnak, ismerősnek. A segítség szép dolog, a helyzet azonban bonyolódik, ha a tulajdonos szeretné visszakapni a lakását, esetleg rövidebb időre szerette volna kölcsönadni, mint azt ideiglenes lakója elképzelte, ám ő a kérés ellenére sem távozik, csak ellenáll, haladékot kér, vagy nem is kommunikál.
 

– A Polgári Törvénykönyvben hiába keresnénk a szívességi lakáshasználatra vonatkozó szabályokat, a szívességi lakáshasználat nem egy külön nevesített szerződéstípus, a haszonkölcsön-szerződés szabályait alkalmazzuk rá – mondta el dr. Markó-Lévai Szófia ügyvéd. – Szívességi lakáshasználatról akkor beszélünk, ha valaki ingyenesen, bérleti díj fizetése nélkül használja a más tulajdonában lévő ingatlant. Ez tipikusan családtagok, barátok között szokott előfordulni. Ebben az esetben a lakáshasználó jellemzően csak a használattal összefüggő rezsiköltségeket viseli.
 

Amikor két fél között bérbeadói és bérlői viszony keletkezik, vagyis valaki kiad, illetve kivesz egy lakást, bérleti szerződést szoktak írni, mely magában foglalja a feltételeket, és védi mindkét fél érdekeit. Felmerül a kérdés, hogy szívességi lakáshasználat esetén szokás-e, szükséges-e ilyen dokumentumot készíteni. A szívességi lakáshasználati szerződés nemcsak írásban, hanem szóban is létrejöhet, azonban az írásbeliség hiánya később sok vitát eredményezhet, ezért mindenképp javasolt a szerződést írásba foglalni.
 

A szerződésben rögzítsük a szívességi lakáshasználat célját, határidejét, megszűnésének és megszüntetésének eseteit, lehetőségeit – mondta az ügyvédnő. Tehát akár egy jóbarátról, akár egy családtagról van szó, a használatról szóló szerződésről még illendőségből sem szabad lemondani, fontos lefektetni a részleteket. A bérleti viszony és a szívességi használat alapjában véve nem különbözik sokban, csupán bérleti díj nincs. Az ügyvéd felhívja a figyelmet, hogy a lakáshasználó a lakást ugyanúgy használhatja, mintha bérleti szerződésről lenne szó, tehát a kölcsönadó nem zavarhatja őt a lakás használatában, azonban a tulajdonos jogosult ellenőrizni a lakáshasználat módját.
 

A tulajdonos felmondhatja a szerződést, ha a szívességi lakáshasználat meghatározott célja lehetetlenné vált; a lakáshasználó a lakást rongálja, nem rendeltetésszerűen vagy nem szerződésszerűen használja, engedély nélkül harmadik személy használatába adja, vagy egyébként fennáll a veszély, hogy az ingatlant nem fogja épségben visszaadni; a felek között a viszony a lakáshasználó magatartása következtében megromlott; a szerződéskötéskor nem ismert oknál fogva a kölcsönadónak szüksége van az ingatlanra – részletezte az ügyvéd. 
 

A helyzet akkor válik igazán faramucivá, ha a szívességből ott lakó személy a kérés, felszólítás ellenére sem akarja elhagyni az ingatlant. Ha a felmondást követően a lakáshasználó nem hajlandó az ingatlant elhagyni, úgy polgári peres eljárást lehet indítani vele szemben az ingatlan kiürítése érdekében. Egyebekben a szívességi lakáshasználó az ingatlan birtokának visszaadását bármikor felajánlhatja a tulajdonos részére, aki annak visszavételét alapos ok nélkül nem tagadhatja meg – ismertette dr. Markó-Lévai Szófia.