Ismét jönnek a bérvadászok, itt van a szarvasbika szezonja

Sokat javult a helyzet a vadásztársaságok tevékenységében, sorra jönnek a külföldi vendégvadászok, legutóbb szlovákokat és osztrákokat fogadtak, mondta Lele Lajos, az alsónánai 3400 hektáros vadászterülettel rendelkező Nimród Vadásztársaság új elnöke. A korábbi elnök, dr. Berta Attila – aki nagyon sokat tett a az alsónánai vadásztársaságért – lemondott tisztségéről, így a következő három és fél évben Lele Lajos látja el a vezetői feladatokat. 

– Az elmúlt két év rányomta a bélyegét a vadászatra – mondta az új elnök. – Végre szabadon lehet utazni, így hamarosan olasz vadászok is jönnek, a szlovák és osztrák vendégekkel együtt. A vadásztársaság működésének fenntartásához elengedhetetlenek az ebből adódó bevételek. Némi hozamot jelentenek még a vadhús értékesítéséből befolyó összegek. Bár egy kiló vaddisznó húsáért a felvásárló csak 200 forintot fizet. Az elmúlt évben a legnagyobb gondot a vadak etetése okozta, a takarmány ára az egekig emelkedett. Míg két éve egy mázsa kukorica ára 3600-4000 forint között alakult, addig idén szinte hétről hétre emelkedik. Utoljára, pár hónapja, 13.800 forintért vettük a kukorica mázsáját, de most 19600 forintért adják – mondta Lele Lajos.

Sajnos kevés a vad, a vaddisznó gyérítését az Európai Unió már korábban előírta a tagállamoknak. Ennek oka az afrikai sertéspestis terjedésének megállítása. Ezzel összhangban nemrégiben hazánkban is elkészült az ötéves időszakra vonatkozó Nemzeti Akcióterv, amelynek végrehajtása elsősorban a vadászatban érintett szereplőkre ró feladatokat. Lecsökkent a vaddisznó és szarvas­állomány is, szerencsére őzbakból van több, így lehet mire vadászni. A Nimród Vadásztársaságnak 32 tagja van, közülük húszan már elmúltak hatvanévesek. 

A bátaszéki Keskenyi Földtulajdonosi Vadásztársaságnak is új elnöke van dr. Vass János személyében, aki elmondta, a „keskenyi” elnevezés egy Pörböly környéki földterület neve, ezt vette fel társaságuk. A korábbi elnök Figler János nem vállalta tovább az elnöki feladatokat.

– Szerencsére a mi társaságunkat nem érintette érzékenyen a külföldiek elmaradása. A gazdálkodásunknak ugyanis más a struktúrája, nem a nagyvadak jellemzik a vadászatot. Nálunk őzbakra, vaddisznóra, nyúlra, fácánra lehet vadászni. Azt mi is tapasztaljuk, hogy jóval kevesebb a vaddisznó. Az 50 tagból egyébként húsz körüli azoknak a száma, akik aktívan – hetente, kéthetente – vadásznak. Nálunk az éves bevétel a tagdíjból és a vadhúsból jön össze – tette hozzá dr. Vass János. – A területünk nagysága 5800 hektár, mely több száz gazdálkodóé. Aki vadászni szeretett volna a földtulajdonosok közül, azokat mind felvettük tagnak. Az elmúlt három évben 48 új lest csináltunk, etetőket, itatókat helyeztünk ki.

Mindkét vadásztársaságnak nagyon jó kapcsolata van a gazdálkodókkal. Területükön sok szőlő van, valamint kukorica és kalászosok. Több birtok nincs bekerítve, ahol megjelennek a vadak, kárt okoznak. A vadászok a gazdákkal együttműködve őrzik a kukoricát, szőlőt.

A vad túlszaporodása miatt azonban mindezek ellenére az utóbbi években szinte folyamatosan növekedett a térített vadkár, ez tavaly országosan megközelítette a 2,6 milliárd forintot. Ennek negyede egyetlen megyében, Somogyban realizálódott, ezt Zala, Baranya, majd Tolna megye követte. Tavaly kevesebb volt a kár, mert kevesebb volt a vad is.

A vadkár kérdéskörét a 2015-ös vadászati törvény új alapokra helyezte. Az ágazati szereplőknek – nemcsak a vadászoknak, de a gazdálkodóknak is – kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a korrekt felmérésre és kezelésre.