A kútamnesztia nem mindenkire vonatkozik

A bejelentési kötelezettség is megszűnik a háztartási, a kerti és a mezőgazdasági öntözésre használt kutak létesítéséhez, ha a kút mélysége nem haladja meg az 50 métert, nem érinti az első vízzáró réteget, háztartási és mezőgazdasági használatra szolgál és vízkészletvédelmi szempontból nem védendő területen található – így szól a jogszabály. 

Egy szekszárdi kútfúró kérdésünkre elmondta, ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy éves szinten 500 köbméternyi vizet használhat el az, akinek van ilyen kútja. A gond az, hogy ezt a mennyiséget – mármint az 500 köbmétert – senki nem tudja és vélhetően nem is fogja mérni, ellenőrizni. 

Tolna vármegyében nem csak kiskerteket, tanyákat látnak el fúrt kutakból vízzel, hanem sok kisebb-nagyobb borászatnak is hasonló kútja van, ahonnan használja a vizet szüret idején, a hordók, eszközök mosására, a pince takarítására. A legtöbbjüket annak idején engedéllyel építették ki, de valószínű, hogy az 500 köbméternyi mennyiség nem elég éves szinten.

A törvény megkülönbözteti a vízkészletvédelmi szempontból védendő területeken fúrt kutakat, illetve a kockázatot nem jelentő területeket. Ennek alapja a védendő területek országtérképe várhatóan augusztusban fog elkészülni. Az ezen területen fúrt kutak továbbra is csak vízügyi hatósági bejelentéssel létesíthetők, üzemeltethetők és szüntethetők meg.

De engedély kell annak is, aki nem magánszemélyként furat kutat, még akkor is, ha az nem haladja meg az 50 métert, nem érinti az első vízzáró réteget. A már említett szekszárdi kútfúró példaként elmondta, egy decsi számítógépes vállalkozó szeretett volna kutat fúratni, de mivel a telephelye is oda volt bejelentve, így neki a kútfúrás már engedélyhez volt kötve. 

A jogszabály felhívja a figyelmet arra is, hogy a vízkészlet-védelmi területeken található létesítmények mellett az ötven méternél mélyebb, gazdasági célú kutak létesítése és üzemeltetése továbbra is engedélyköteles marad, továbbá a hatósági eljárás kikerülésével vagy az engedélytől eltérően használt illegális kutak után továbbra is kiszabható bírság.

Horváth István országgyűlési képviselőt kérdeztük arról, hogy sikerült-e „átvinni” azt a jogszabály módosítást, hogy az amnesztia az állattartó telepekre is vonatkozzon. A képviselő kérdésünkre elmondta, több módosítást is kérvényeztek még a vitában, ő személy szerint azt, hogy az állattartó telepekre is vonatkozzon az amnesztia, és örömmel mondta, hogy igen, végül sikerült ezt elfogadtatni. 

Sok olyan egykori téesz telepen vagy volt állami gazdaság területén lévő kút üzemel ma is, amelyet valamikor a hatvanas években vagy még korábban létesítettek. Ezeknek a papírjai már régóta nincsenek meg. 

Ahol állattartó telepek is kapcsolódnak a fúrt kutakhoz, ott a víz minőségét folyamatosan ellenőrzik évtizedek óta. Ha újból be kellene szerezni ezekhez az engedélyezési okiratokat, az esetenként több millió forintba kerülne a gazdálkodóknak. Ettől sikerült mentesíteni az állattartókat, mondta az országgyűlési képviselő.