Sáskák dézsmálták meg a termést a megyeszékhely térségében

60 ÉVE sáskák dézsmálták meg a termést a megyeszékhely térségében. Erről így írt a Tolna Megyei Népújság 1963. július 23-i lapszáma. „Ez évben újból felütötte fejét a takarmányvetéseken a sáska. A bátai November 7. Tsz 260 holdas lucerna vetését állami védekezés terhére porozta be idegméreggel a növényvédő állomás. Itt alakult ki ugyanis a legerősebb fertőzési góc. Jól szemléltette ezt a védekezés után tartott számlálás: egy négyzetméteren 159 elpusztult, illetve a mérgezés tünetét mutató sáskát találtak. Laboratóriumi vizsgálatok szerint olaszsáska-fertőzés tapasztalható Alsónánán, Szekszárdon, Bogyiszlón és Mözs Duna-parti területein.”

60 ÉVE „angol lószakértők tekintették meg a Dalmandi Állami Gazdaság sütvényi csikótelepét és kanadai kivitelre két pompás lovat: a Facsiga és a Vessző nevűt választották ki” – jelent meg a tudósítás a Tolna Megyei Népújság 1963. július 9-i számában. „A versenylovakat és lovasaikat Németh Dezső lovasoktató, aki 12 évig olimpiai lovas volt és 8 évig vezette a magyar olimpiai lovaskeretet, készíti elő. Ő lovagolta három évig és tanította be Facsigát is, a csikótelep új büszkeségét.”

60 ÉVE dr. Kun Lajos kiemelkedő helytörténeti tevékenységébe engedett betekintést a Tolna Megyei Népújság 1963. július 25-i száma. „A több diplomás szekszárdi nyugdíjas, történelembúvár több mint egy évtizede kutatja Tolna megye történelmi, földrajzi és természetrajzi múltját, adatait, egy megyei nagy monográfia előkészítéséhez. Magyarra lefordította Bél Mátyásnak, kora neves tudósának, s az első magyarországi hírlap szerkesztőjének Tolna megye történetéről és földrajzáról az 1700-as években írt munkáját, az esztergomi levéltárban őrzött kéziratából.”

Hajdan című sorozatunk korábbi írásait ide kattintva olvashatja.