Az igazságot hirdeti, és bízik az emberek józan belátásában

– A tolnai templom 250 éves. Nagy felkészültségre valló beszédet mondott az ünnepi misén, helytörténeti részletekre is kitérve. Mennyi időt szokott szánni az előkészületre?
– Ha valahova elmegyek – mondja Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek – nyilván kicsit többet, mert utána nézek a dolgoknak. Otthon, Kalocsán kevesebb felkészülés szükséges, mert van jócskán prédikálási tapasztalatom.

– Mennyi?
– Már 47 éve, hogy pappá szenteltek.

– Mindenhová elmegy, ahová hívják misézni?
– Azt nem tudnám vállalni. Elsősorban a saját egyházmegyémben teszek eleget a meghívásoknak.

– Akkor ez most egy különleges alkalom, hogy Tolnára eljött?
– A kalocsai főegyházmegyéhez tartozik a pécsi és a szeged-csanádi egyházmegye. Tehát nem valami különleges dolog az itteni misézésem. Már csak azért sem, mert a tolnai templomot az egyik elődöm, gr. Batthyány József kalocsai érsek építtette az 1770-es évek elején.

– Térjünk át a mai időkre! Hogyan viszonyuljon a keresztény ember e háború sújtotta világhoz?
– Mivel konkrétan tenni semmit nem tudunk, mivel nem békíthetjük ki az oroszokat és ukránokat, imádkoznunk kell értük.

– De Európa egésze bajban van, nemcsak a háború miatt. Erkölcsi romlás, hitetlenség tapasztalható, miközben Afrikában, Ázsiában és Dél-Amerikában egyre nő a keresztények száma. Mi lehet ennek az oka? A szegény ember jobban rá van szorulva Istenre, a gazdagabb meg úgy véli, hogy Isten nélkül is boldogul?
– Európa anyagilag gyarapodik, más tekintetben szegényedik. Európában fogy a népesség, azon belül fogy a hívek, fogy a papok száma. Európa már ott tart, hogy az alapvető dolgokat is megkérdőjelezi. Például, hogy kikből áll egy család, vagy milyen nemű egy ember.

– Mit tehet ez ellen egy lelkipásztor?
– Az igazságot hirdeti, és bízik az emberek józan belátásában…

Sokat köszönhet a hittantanárának

Bábel Balázs 1950-ben született Gyónon (Pest vármegye). Teológiai tanulmányokat Egerben és Budapesten végzett, 1976-ban szentelték pappá. Teológiai doktorátust 1983-ban szerzett. Több helyen látott el lelkipásztori szolgálatot mielőtt – 1999-ben – kalocsa-kecskeméti érsekké nevezték ki. Közben tanított is, hittudományi és papnevelő intézményekben Egerben, Budapesten és Vácon. II. János Pál pápa 1997-ben, pápai kápláni cím adományozásával ismerte el szolgálatát.

Egy visszaemlékezésében leírja a hívatásra találása történetét. Középiskolás korában egyszer egyedül küldték ki a rétre szénát gyűjteni. Azon gondolkodott magányában, mi az élet értelme, és mi lehet a

földi létének a célja? Kamaszként hitküzdelmek és válságok közepette ezek a kérdésfelvetések és a válaszkeresés alapvetően megkülönböztette őt a kortársaitól. Az utolsó gimnáziumi évében a kérdéseire választ, a válaszokra megerősítés kapott. Ebben nagy szerepe volt a hittantanárának, Lukács Lászlónak. „Megerősített hitemben, és a korábban már jelentkező papi hivatást is egyértelművé tette számomra” – írja az érsek.