Településre és egyben temetőre bukkantak egy ásatás során Gerjen mellett

35 ÉVE augusztus 31-én zajlott le a megyében a központi tanévnyitó ünnepség. „Az iskolát kezdőknek és az iskolát váltóknak sorsforduló ez a nap, ahogyan azt mondta Póla Károly, a megyei művelődési osztály vezetője a Tamásiban tartott ünnepi beszédében, mely nemcsak tanévnyitó, hanem egyben iskolaavató ünnepséget is jelentett” – közölte a Tolna Megyei Népújság 1988. szeptember elsejei száma. „Ugyanis a volt járási hivatal épületét a városi tanács költségvetési üzemének dolgozói átalakították – igen percíz munkát végeztek – korszerű iskolává, s ez ad helyet és otthont az 518-as szakmunkásképző intézetnek, ahol 350 diák tanul nyolcféle szakmát.”

35 ÉVE Szekszárdon töltötte napját augusztus 31-én Borisz Ivanovics Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete – adott hírt a diplomata látogatásáról a Tolna Megyei Népújság 1988. szeptember elsejei száma. „A nagykövetet Péter Szigfrid, az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának első titkára fogadta. A vendég felkereste a Szekszárdi Húsipari Vállalatot. A húskombinát termékeinek nem jelentéktelen része a szovjet fogyasztók asztalára kerül. Elbúcsúzván a húskombinát vezetőitől, a szovjet nagykövet és vendéglátóinak útja a Tolna Megyei Tejipari Vállalathoz vezetett. Borisz Sztukalin szekszárdi programja a városi orvosklubban fejeződött be, ahol válaszolt a jelenlévők kérdéseire.”

35 ÉVE a Gerjenhez közeli Váradpusztán újabb értékes leletekre talált a Szabó Géza vezette, Vízi Márta és Gere László régészekből álló csoport – adott hírt az ásatás eredményeiről a Tolna Megyei Népújság 1988. szeptember elsejei száma. „Az anyag jelentőségét az adja, hogy igen ritkán bukkannak rá a településre és temetőre együtt a szakemberek. Az idei öthetes ásatás során, amit a múlt hét végén fejeztek be, 97 sírt vallattak meg, amelyek egy igen kevert népességről és kultúráról tanúskodtak.  Eszerint i. e. 1350 körül egy nagy állattartó nép, a halomsíros kultúra népe elmozdította a korábbi lakóhelyéről az ott élőket, a Dél-Dunántúlon berendezkedett mészbetétes, a Fejér megyei vatyai-, és a Tisza menti szőregi kultúrák népeit és azokkal keveredett. Erre utal a hamvasztásos temetkezési szokás, és a nagyméretű urnák, amelyek tetejére az elhalt ékszereit, viseleti tárgyait helyezték.”

Hajdan című sorozatunk korábbi írásait ide kattintva olvashatja!