Éltetik a sokévszázados magyar-lengyel barátságot

Mint írta, az emlékműnél a lengyel és a magyar himnuszok közös eléneklése után a társaság elnökeként felidézte a közelmúlt történéseit, beszélt az alkotás létrejöttéről, amely összefogás eredménye. 

– A közös munka értéket és hagyományt teremtett, és közösséget formált. A magyaroknak és a lengyeleknek ez a kis közössége hirdeti, hogy a sokévszázados magyar-lengyel barátság élő eleven valóság – fogalmazott.

Az összejövetel szabadtéri programja mécsesgyújtással, koszorúzással folytatódott, és Surján József arra is kitért, hogy az újra ültetett Magyar-Lengyel Barátság Fája a tavalyi aszályos év után csak most indul fejlődésnek. Az ünneplés a Vörösmarty Művelődési Központban folytatódott, ahol előbb gratuláltak régi alapító tagjuknak, Barteczka Leszeknek, aki az Országházban vehette át az 50. Honismereti Akadémia keretén belül az Országos Honismeret Szövetség Emléklapját.

Az est előadójaként Surján József Lengyelország történelmét bemutató sorozatának második részében az 1600-as évek lengyel történelméről beszélt. Mindezt kötetlen formában, a jelenlévőknek ugyanis alkalmuk nyílt arra, hogy egy-egy fontos kérdést megvitassanak. A történelmi és hadi események mellett például a keresztény hit meghatározó szerepét is kiemelték. Az előadás a magyaroknak ismeretszerzést, a lengyeleknek pedig a szocializmus idején tanultak felfrissítését, pontosítását, sok esetben kritikáját jelentette.

 A tárgyalt időszak az 1655-1660 közötti svéd-lengyel háború volt, amelyben az 1655-ös év jelentette a fordulatot. 1655. november 18-tól december 27-ig tartott Jasna Góra ostroma. A több mint tízszeres svéd túlerő, Jasna Góra kolostorának 38 napos ostroma nem törte meg a pálos szerzetesek vezette védőket. A katolikus, nemzeti kegyhely elleni ostrom kudarccal végződött. A lengyelek csodáról beszéltek.