Újjászületik Prométheusz, Szekszárd ikonikus szobra

Ennek a szobornak is, mint néhány másik szekszárdi köztéri szobornak kalandos volt születése. Eredetileg Varga Imre ezt Veszprémbe tervezte, de Pap Jánosnak, az ottani megye mindenható urának nem nyerte el tetszését. Másként vélekedett viszont egy másik Pap, K. Papp József, az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának első titkára, mert mikor a Kossuth-díjas szobrászművész eljött, és megmutatta neki a szobor néhánytíz centis makettjét, azt mondta, legyen. 

Úgy látta, a pár évvel korábban felépült Babits Mihály Megyei Művelődési Központ mellől lebontott hajdani selyemgombolyító, majd Rákospalotai Bőr- és Műanyagfeldolgozó Vállalat itteni táskagyártó üzemének üres helyére éppen illik. Bár a legenda szerint az akkori elvtársak között akadtak, akik oda egy Lenin szobrot szeretettek volna, de K. Papp azt mondta, az van a pártbizottságon. S valóban, a hajdani pártház lépcsőjénél állt egy méretes Lenin fej.

Lett tehát Szekszárdon szobra Prométheusznak, aki a görög mitológia szerint ellopta az istenektől a tüzet az embereknek. Mőcsényi Mihály, a tájépítészet, tájrendezés professzora tervezte park északkeleti sarán, hatalmas sziklán áll, feje fölé, magasra tartva az Olümposzról elcsent lángokat. Hiszen, a mitológia szerint, Zeusz a tűz-tolvajt büntetésként egy sziklához láncoltatta, hogy ott egy hatalmas sas folyton tépje a naponta újra növő máját. Ebből a sasból Varga Imre szoborcsoportjában kettő is van, egyik a tóból iszik, s ez a tó a minap éppen vizsgált medence. 

A vízpróba múlt csütörtökön este kezdődött. Korábban már felbontották a medence alján a vízszigetelő habarcsba ágyazott macskakő burkolatot, lementek egészen a medence alapját képező harminc centis vasbeton alapig. Az teljesen ép, a hőtágulás miatti két dilatációs hézag van rajta. Az abban lévő vízszigetelő anyag ment tönkre, ott szökhetett el korábban a víz. 

A helyreállításhoz Olaszországból hozatott speciális szigetelőanyagot kell használni, viszont azt csak megfelelő hőmérséklet mellett lehetett elhelyezni. Ezt a feltételt kisebb medencéknél sátor állításával biztosították, de a szekszárdi 350 négyzetméteres, ezért nehéz lett volna sátrat állítani, így azt a megoldást választották, hogy nappal letakarták a felületet, hogy ne melegedjen fel, s csütörtökön és pénteken éjjel, hűvösebb időben készítették el a szigetelést. 

Hétfőn reggel pedig kezdődött a vízpróba, jöttek a tűzoltók, teleengedték a medencét. Majd másfélszáz köbméter víz került bele, s egy-két nap múlva kiderül, folytathatják-e a munkát, a végső burkolat lerakását. 

A szoborral is lesz még bőven munka, az elmúlt évtizedek, no meg az emberi barbárság azon is hagyott nyomokat. Ezek eltüntetése, korrigálása Imre Péter Szekszárdon élő szobrász feladata. 

Néhol összefirkálták, festékkel lefújták a szobrokat tartó köveket, helyenként a vasat is. Az utóbbit egy-két helyen el is görbítették. Moha, másutt rozsda is került a szobrokra, akad tisztítani való. Ki kell igazítani a hibákat, mégpedig úgy, hogy olyan maradjon amilyennek annakidején Varga Imre tervezte, készítette. Akkor lánggal vágták a lángot mutató lemezeket, ez elszínezte, kissé deformálta a széleket, nem úgy, mint ma a plazmavágás. A hegesztési varratok is sötétebbek, s ez is formálja a művészi hatást. 

– Az egyik legismertebb hazai köztéri szobrásznak a Nemzet Művésze címmel is kitüntetett, Kossuth-díjas Varga Imrének az alkotását újjávarázsolni nagy megtiszteltetés és egyben nagy felelősség – mondja Imre Péter. Ez motiválja, szándéka, hogy mindenben megőrizze nagy elődje koncepcióját, azt a gondolatot és azt a külsőt is, amelyet a szobor képvisel.