A negyven éve várossá lett Tamási nem csak élhető, de él is (galériával)

Pénteken és szombaton kétnapos programsorozattal ünnepelték Tamásiban a várossá nyilvánítás negyvenedik évfordulóját. Az 1730-ban már mezővárosként szerepelő Koppány-parti település 1984. január elsején kapott városi rangot.

Kiállítás, díjátadó, gálaműsor

Az ünnepi programsorozat részeként szombaton délután fél hattól pedig „Az én városom" címmel kiírt képzőművészeti- és rövidpróza-író pályázat eredményhirdetésére, valamint a beérkezett munkákból összeállított tárlat megnyitójára került sor. Előbbire főként kisgyerekek, míg utóbbira kamaszok és felnőttek küldtek be alkotásokat.

Porga Ferenc az eredményhirdetést követően a legjobb munkákat oklevéllel és ajándékcsomagokkal díjazta. Ezt követően ingyenes gálaműsor kezdődött helyi művészeti csoportok produkcióival.

Tamási lett a vármegye ötödik városa

Deák Krisztina Erzsébet, az Építési és Közlekedési Minisztérium Műemlékvédelemért felelős helyettes államtitkára, aki maga is tamási származású, a gálaműsort megelőző múltidéző köszöntőjében felidézte a várossá nyilvánítás éveinek időszakát, majd gratulált a Tamásiban az elmúlt időszakban megvalósult beruházásokhoz, kiemelve a Nagyboldogasszony templom felújítását. A szakpolitikus végül szakmai támogatásáról biztosította a helyieket. 

Süli János, a térség országgyűlési képviselője pedig arról beszélt, hogy 44 évvel ezelőtt, amikor ő Tolna vármegyébe költözött, még csak négy város volt az országnak ezen a részén. Tamási lett az ötödik, mostanra pedig már tizenegy van. Mint mondta, látszik tehát, hogy a rangért versenyeznek a települések. Süli János kiemelte, hogy éppen ezért fontos felelősséggel vezetni Tamásit.

Rengeteget fejlődött a város, de még bőven van munka

„Nem csak élhető, de él is Tamási” – fogalmazott a település polgármestere a gálaesetet megelőző köszöntőjében. Porga Ferenc arról beszélt, hogy negyven éve a lakosságszám még csak a szomszédos Párival együtt érte el a tízezer főt, de már akkor pezsgő élet folyt a településen.

A városvezető felidézte, hogy az 1970-es évek elején látványos fejlődésnek indult Tamási: mások mellett akkoriban építették fel a strandot, a gimnáziumot, a könyvtárat, a két lakótelepet, és gyárak települtek Tamási határába. Utóbbinak köszönhetően egyre többen költöztek oda, főként munkások, tanárok és mérnökök. 

A lakosságszám jelentős mértékű emelkedése mellett a fejlődés is soha véget nem érőnek tűnt: kiépültek a kertvárosi részek és a szolgáltatói szektorban dolgozók száma is folyamatosan nőtt. A rendszerváltás viszont komoly megtorpanást eredményezett az addigra már nagyjából két évtizede tartó fejlődésben: a gyárak bezártak és elkezdődött a szakemberek, valamint a fiatalok elvándorlása.

Porga Ferenc szerint az újbóli felvirágzást az elmúlt nagyjából két évtized hozta el. A mögöttünk álló esztendőkben pedig egyebek mellett sikerült a középületeket és a városközpontot felújítani, közparkokat alakítottak ki, bővült a csatorna- és szennyvízhálózat, megszépült a piactér, mostanra pedig a külterületi részeken is elérhető a vezetékes ivóvíz és már kerékpárutak is szolgálják a helyieket. Munka viszont mindezek után is bőven van: az utak és járdák felújítását folytatni kell, helyre kell állítani a leégett fürdőt, és egyebek mellett tatarozásra vár a Kossuth tér, valamint a városháza is – tette hozzá a városvezető.