Bírsággal sújtható, aki nem megfelelő módon tüzel

Zordabb arcát mutatja ebben a szezonban a tél, a fűtésen nem igazán lehet spórolni. Ám nem mindegy, mit vetnek tűzre azok, akiknél kályha adja az otthon melegét. Többen panaszkodtak arról, hogy sajnos nem minden kéményből száll fel helyes tüzelésre utaló fehér füst, hanem sötét színű, kellemetlen szagú égéstermék távozik a levegőbe.  

A kezelt fa, a hulladék és az egyéb káros anyagok elégetése egyrészt azzal jár, hogy nagy mennyiségű korom és kátrány rakódik le a kéményben, ami tovább rontja az égés minőségét, ráadásul meg is gyulladhat, ami az utóbbi időben többször meg is történt. Szinte nincs olyan hét, hogy vármegyénk tűzoltói ne vonulnának valamelyik településre kéménytűzhöz. Emellett azonban jelentős egészségkárosító hatása is van a szemétégetésnek. Mi több, bírságot vonhat maga után.

Bírsággal sújtható a szabálysértő

Megkeresésünkre a Tolna Vármegyei Kormányhivataltól azt a tájékoztatást adták, hogy lakossági panasz esetén a Járási Hivatalok Hatósági Osztályai fogadják a bejelentéseket. Hozzátették ugyanakkor hogy az előző évben csekély számú ilyen jellegű bejelentés érkezett Tolna vármegyében. Ám amennyiben a bejelentés alapján hivatalból indított eljárás során bizonyítást nyer, hogy valaki szabálysértően, helytelenül tüzelt,

Miként azt a „Fűts okosan!” kampány honlapján írják, Magyarországon több mint tizenöt éve jogszabályilag tilos a hulladék nyílt téri vagy háztartási tüzelőberendezésben való elégetése. A kezeletlen fa és a papír kivételével minden mást tilos eltüzelni. A tiltó listán szerepel az úgynevezett kezelt fa, tehát a festett, a lakkozott (például régi ablakkeret, ajtók, raklapok), a rétegelt lemez, a bútorlap, az építési fahulladék, a színes, „fényes” papírhulladék, a petpalack, a műanyag hulladék, az autógumi, a használt ruha, a rongy, valamint a fáradt olaj és az üzemanyag.

A levegőbe kerülnek a mérgező anyagok

A hulladék elégetésre a kályhák, a kandallók alkalmatlanok. A nem megfelelő anyagok elégetésekor a bennük található vagy kezelés következtében felhordott, különböző mérgező vegyületek a levegőbe és a hamuba kerülnek, ezáltal szennyezve a környezetet, közvetlenül károsítva az emberi egészséget.

Az égésből származó, szénalapú részecskéknek alapvetően gyulladást előidéző hatásuk van. A porrészecskék felületén a mérgező anyagokon kívül baktériumok, vírusok és gombák is megtapadhatnak, így könnyen bejutnak a légutakon keresztül a szervezetbe. A belélegzett porok méretétől, minőségétől és a felületükön megkötött anyagok tulajdonságaitól függően az emberekben különböző betegségeket okoznak. A kisméretű részecske koncentráció rövid távú emelkedése izgatja a nyálkahártyákat, köhögést és nehézlégzést válthat ki. A tüdőben felszívódva gyulladásos folyamatot indíthat el, aminek következtében növekszik a vér alvadékonysága és vérrögösödés léphet fel.

A kis részecskék messzire jutnak

Minél kisebb a szálló részecske mérete, annál „távolabb” jut a szervezetben. A kisebb részecskék elérik a tüdőben a gázcsere helyszíneit, ahol hozzákötődnek a bő vérellátású tüdőhólyagocskákhoz. Innen nagyon könnyen továbbjutnak a szövetekbe, ahol akár évekre is lerakódhatnak. Ez a mérettartomány a legveszélyesebb az egészségre. A tüdőszövetekben lerakódott részecskék összetételüktől függően különböző ingereket, gyulladásos folyamatokat váltanak ki a szövetekben és sejtekben egyaránt. Az ultra finom részecskék képesek behatolni a vérpályába, és ezáltal a szervezet különböző szerveibe transzportálódni, így kimutathatóak a májban, szívben és az agyban is. 

Az ultra finom részecskék szervezetbe való jutásuk során első sorban szívritmuszavarokat, érszűkületet, megemelkedett szintű véralvadást és vérben megjelenő gyulladásfaktorok fellépését okozzák. Ezek a hatások szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának rizikófaktorai. A folyamatos gyulladásnak kitett szervezet immunrendszere legyengül, ami további fertőzésekre való hajlamhoz vezethet – sorolják a veszélyeket a www.futsokosankampany.hu oldalon.