Potápi Árpád János lesz a vasárnapi megemlékezés ünnepi szónoka

Háromnapos megemlékezésre készülnek a madéfalviak – írja a Székelyhon.ro. A hírportál tudósítása kifejti: pénteken reggel hagyományos székely disznóvágással indították a napot a madéfalvi vásártéren, majd délután két órától túrát szerveztek a bogáti kápolnához. A napot 18 órától a Madéfalvi Művelődési Házban folklórműsorral zárják; a rendezvény címe: A csángók kikerülése. 

Szentes Csaba, Madéfalva polgármestere a tervezett ünnepi program beharangozóján elmondta, hogy tíz évvel ezelőtt, a madéfalvi veszedelem 250-ik évfordulója volt az a pont a település életében, amikor egymásra találtak a bukovinai székely közösségekkel, mert addig nem voltak intézményes kapcsolatok köztük. Az elmúlt tíz év során több mint száz olyan településsel alakítottak ki kapcsolatot, ahol bukovinai székely közösségek élnek, ennek révén pedig számos értékes emberi kapcsolat és történet született. Madéfalva szerves részévé vált a bukovinai székely közösségi mozgalmaknak” – fogalmazott Szentes, hozzátéve, hogy az elmúlt tíz év alatt a Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége is tartott éves közgyűlést Madéfalván. 

A további programokról megtudtuk, hogy szombaton reggel kilenc órától a Szent Anna tiszteletére felszentelt Siculicidium kápolnában szentmisét tartanak, majd lovas zarándoklatra indulnak; a tervezett útvonal: Szépvíz (Szalonka erdő) – Madéfalva (Siculicidium emlékmű). Vasárnap délelőtt tíz órától szentmisét tartanak a Siculicidium kápolnában, majd 11 óra 30 perctől kezdődik a megemlékező ünnepség a Siculicidium emlékműnél.

A rendezvény díszmeghívottja Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára lesz. Délután öt órától kezdődik a Bukovinai Székelyek Országos Szövetségének ünnepi közgyűlése. 19 órától Hálaadás címmel a Bukovinai Székelyek Országos Szövetségének előadását tekinthetik meg a Madéfalvi Művelődési Házban.

Történelmi háttér

A madéfalvi vérengzés vagy madéfalvi veszedelem a székelyek egy csoportja ellen elkövetett tömeggyilkosság volt 1764-ben, Mária Terézia királynő uralkodása alatt. 

Előzményként érdemes tudni, hogy a bécsi udvar 1763-ban megbízta Adolf Buccow tábornokot, hogy szervezzen Erdélyben három székely és két román határezredet. A székelyek azonban meg akarták őrizni évszázados katonáskodási hagyományukat, kiváltságaikat, és ellenálltak a székely ezredek erőszakos felállításának, amely megszüntette a különállásukat. Buccow tábornokot ekkor Mária Terézia leváltotta. A Buccow helyébe lépő báró Siskovics József altábornagy parancsot adott katonáinak Madéfalva megtámadására, ahol a székelyek vezetői találkoztak. 

Egy havas téli éjszakán (1764. január 7-én, a Vízkereszt utáni hajnalon, akárcsak később Nagyenyeden), vad ágyútűzzel indított támadásban mintegy 200 embert (köztük ártatlan gyermekeket és asszonyokat) mészároltak le. Ezt követően elfogták a székelyek vezetőit és bűnvizsgáló bizottságot hoztak létre. A mészárlás és az erőszakos katonasorozás következtében kezdődött meg a székelyek kivándorlása Moldvába, ahol elrejtőzve megélhetést találtak a már évszázadok óta ott élő csángók falvaiban. Történelmi összeállításunkban a Wikipédia enciklopédiát használtuk – írja a Székelyhon.ro hírportál.