ifjúsági gitárzenekar

2018.03.12. 11:30

Életre szóló élmény az együtt muzsikálás

A Szekszárdi Ifjúsági Gitárzenekar hangulatos koncerttel ünnepelte huszonötödik születésnapját. A Vármegyeháza dísztermében fiatal zenészek és öregdiákok muzsikáltak együtt.

Budavári Kata, fotó: Makovics Kornél

Életre szóló élmény a közös zenélés. Jól tudja ezt Molnár Márta, aki jelenleg a Szekszárdi Ifjúsági Gitárzenekar vezetője, gyermekként pedig az ország valószínűleg első ilyen jellegű gitáregyüttesében muzsikált. Elmesélte, hogy tanára, Forkly Valéria kiválóan képzett zenész, nagyszerű gitártanár, zongorista és oboista volt.

– A mázai művelődési ház nagytermében játszottunk, és úgy gondolom, részben azért alapította meg a zenekart, mert egy gitáros nemigen zenélhetett be egy ekkora helyiséget – mondta Molnár Márta, aki ma is őrzi egykori tanára kottáit, amelyekben zongoradarabokat írt át gitárra. Jól és szívesen emlékszik arra is, milyen érzés volt gyermekként híres muzsikusok mellett játszani az esztergomi gitárfesztiválokon, amikor minden fellépő összeállt egy nagy, száz-kétszáz fős zenekarrá.

Tanárként feladatának érzi, hogy a növendékek hasonlóan szép emlékeket szerezzenek, és ezeket az élményeket akár az élet más területein is kamatoztassák. Tapasztalata szerint a legjobb tanítványai nemcsak a zenélésben jók, az élet más területein is megállják a helyüket. A Szekszárdi Ifjúsági Gitárzenekar magját a zeneiskolások alkotják, akik között egyaránt van negyedikes és tizedikes. Most sok a „kicsi”, azaz fiatalodott az együttes. Többségük két-három éve játszik a hangszeren, és büszkék arra, hogy ilyen fiatalon tagjai lehetnek ennek a csapatnak. A „nagyok” pedig szívesen segítenek nekik. 

Tavaly többen voltak olyanok, akik egyetemistaként jártak vissza a zenekarba, és a hétvégi jubileumi koncerten is sok öregdiák vállalta örömmel a fellépést. Bár maga a rendezvény is jól sikerült, Molnár Márta mégis a felkészülés nem mindig könnyű időszakára mondta azt, hogy igazán jóleső érzés volt, hogy sokan és lelkesen vettek részt a munkában. Köszönet illeti a gyerekeket és szüleiket, valamint a felkészítő tanárokat, így Deákné Lászlók Évát, Tóth Mónikát, Töttős-Erős Edinát, Nagyné Mártonka Tündét, Vincze Klárát és Kun Gábor Zsoltot, de azokat is, akik korábban tanították a tagokat a zeneiskolában.

A körülbelül harmincöt gitáros mellett most is közreműködők színesítették a programot: Csótár Noémi fuvolán, Kun Gábor Zsolt harangjátékával, Lévai Barnabás csellón. Lévai Benjámin dobolt, Loboda Izabella és Loboda Laura énekelt, gitárszólót pedig Környei Attila játszott. Hárman, Szabó-Kedves Tímea, Schmidt Judit és Pesti Orsolya húszéves örökös tagságuk után oklevelet kaptak, hiszen – igaz, ma már csak alkalomszerűen – még mindig erősítik a csapatot, ha kell. Molnár Márta külön kiemelte az alapító zenekarvezető, Erősné Szőr Márta és a korábbi vezető, Tóth Mónika elévülhetetlen érdemeit.

A szekszárdi Ifjúsági Gitárzenekar 1993-ban alakult egy testvérvárosi kapcsolat kialakításának apropóján. Több európai városban is vendégszerepelt fennállása óta: Linzben, Meppelben, egy hollandiai városban. Állandó kapcsolatuk van a Bietigheim-Bissingeni zeneiskolával. Rendszeres fellépői városunk kulturális rendezvényeinek. A zenekar 2000-2001-ben több ízben részt vett az országos millenniumi „Kultúrával a Nyugat kapujában” Nemzeti Fesztivál rendezvényein, egy ízben pedig arany minősítést kapott.

Szólamról szólamra épülnek

Molnár Márta szerint nagyszerű a legfiatalabb és a tapasztalt zenészek együttműködése a gitárzenekarban. A kicsiknek biztonságot jelentenek a nagyok, utóbbiak szívesen veszik szárnyuk alá a kezdőket. A teljesen vegyes életkorú társaságnak nem könnyű, de nem is lehetetlen darabot választani, hiszen fontos, hogy a kisebb gyerekek is meg tudják oldani a feladatot, és az az idősebbeknek se legyen unalmas. A zenekarvezető szerint minden darab kínál olyan lehetőségeket, hogy a kicsik folyamatosan épüljenek, és haladjanak szólamról szólamra. Érdekes, hogy mindenkivel átgyakoroltatja Molnár Márta az összes szólamot, így ha valaki éppen kiesik a sorból, mindig van, aki helyettesítheti. Vannak kedvenc darabok, amelyeket a közönség is mindig szívesen hallgat, ilyen például a Branle dell’orso, azaz a Medvetánc.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában