Kiállítással ünnepeltek a Bonyhádi Képzőművészeti Kör tagjai

– Fontos tudnunk, honnan indultunk – hangsúlyozta Kovács Ferenc festőművész-tanár az idén hetven éves Bonyhádi Képzőművészeti Kör vezetője a jubileum alkalmából rendezett kiállítás megnyitóján, a Vörösmarty művelődési központban. A tárlaton negyven festő és három szobrász munkája látható, az elmúlt hét évtizedből merítve. Az alkotók és az alkotások eltérő korából fakadóan, illetve a különböző technikáknak köszönhetőn igen változatos tárlat állt össze. Kovács Ferenc kiemelte, hogy a kiállítással tisztelegni szeretett volna a kör egykori vezetői, valamint azok előtt, akik korábban jártak a körbe, később pedig folytatták az alkotói munkát, és azok előtt is, akik gyerekként kerültek a csoportba, és felnőttként is tagok maradtak. A jubileumi kiállításhoz kapcsolódóan a művelődési központ előterében azokból a gyerekrajzokból látható válogatás, amelyek a kör működése alatt születtek. Kovács Ferenc szerint ezek közül több megállná a helyét a felnőtt tárlaton is.

A kezdetekről elmondta, hogy a Bonyhádi Képzőművészeti Kört 1948-ban Horváth Olivér tanár, festőművész alapította, majd 1951-től Palkó József tanár, festőművész is segítette a csoport munkáját. Az alapító 1960-as távozása után Lőrincz Vitus tanár, festőművész irányította a kört, aztán 1962 és 1970 között Kertes Kollmann Jenő grafikus, festőművész volt a vezető, aki betegsége miatt átadta a felnőtt csoport irányítását Kovácsa Ferencnek. A festőművész-tanár elmondta, hogy eleinte voltak döccenők, ugyanis a kör foglalkozásait a művelődési központhoz tartozó pavilonban – ahol ma a szabadtéri színpad található – tartották, ám az átalakítás miatt új helyet kellett keresniük. Előbb a könyvtár folyosóján helyezték el őket, ám ez szűkösnek bizonyult, így Kovács Ferenc úgy döntött, a Vörösmarty általános iskolába viszi a csoportot, ahol tanított, és amelynek jól felszerelt rajztermében minden adott volt a munkához. A kör foglalkozásait azóta is minden kedden ott tartják.

Kezdetben főleg tanulmányokat készített Kovács Ferenc vezetésével a változatos összetételű csoport, amelynek középiskolás és felnőtt tagjai egyaránt voltak. Később egyre többen jelentkeztek olyanok, akiknek felsőfokú tanulmányaikhoz volt szükség a rajzra: képzőművészeti, műszaki vagy éppen építészeti főiskolán, egyetemen tervezték a továbbtanulásukat. A kör eredményességét mutatja, hogy tagjai közül többen rajzzal, képző- és iparművészettel kapcsolatos pályán helyezkedtek el. Van közöttük festőművész, szobrász, építész, grafikus, rajztanár, keramikus, fafaragó, ötvös, textiltervező, divattervező, bőrműves, bábkészítő, mozaikkal alkotó, fotós és dekoratőr is. De persze szép számmal vannak olyanok is, akik amatőrként folytatják önkifejező alkotó tevékenységüket. Kovács Ferenc ugyanis mindig arra törekedett, hogy a kör biztosítsa tagjai számára az önkifejezés lehetőségét, ehhez pedig a képzőművészeti eszköztár megismertetésével nyújtott segítséget. Az elvárás az esztétikai igényesség a kör tagjai felé, akiknek munkáiban mindig a pozitívumot keresi a vezető, a cél pedig az, hogy egyéni alkotások készítésére ösztönözze őket az utánzás helyett. Konok Tamás festőművészhez hasonlóan Kovács Ferenc is azt vallja, hogy a művészet a boldogság lehetősége. Ennek megtalálása nemcsak a tanítványnak, hanem az oktatónak is nagy öröm.

A kör vezetője kiemelte, hogy igazán jó, összetartó társaság alkotja a csoportot, köztük olyan hatvan éves, aki még harmadik osztályos korában lett a kör tagja. Soraiban pedig nemcsak bonyhádi, hanem a környező településeken élő tagok is vannak. A hetvenedik születésnapra tortával készült a csoport.